Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály

2005-08-08

7 jelentkező hiányt pályázatok útján szeretnék pótolni. „Legfeljebb tízezer eladott

példányra számítunk, az elején

hathét ezer újságot fogunk nyomtatni”

– vázolta a terveket Stanik István. A Romániai Magyar Szó (az Előre című kommunista pártlap utódja) 58 éve indult, és néhány nappal ezelőtt jelent

meg utoljára. Hanyatlása a rendszervál

tással kezdődött, a szerkesztőgárda képtelen volt a megújulásra. Bár a lap

minőségi nyomdatechnikával készült, tartalma messze elmaradt a korszerű követelményektől. Lapzártát például a

déli órákban tartott, így a délutáni események csak kétnapos késéssel k

erültek be a hírek közé. Példányszáma az

utóbbi időben alig haladta meg a háromezret, de a biztos vásárlónak számító előfizetők száma még a kétezret sem

érte el. A folyamatosan halmozódó veszteségeket egy idő után már nem volt miből pótolni, így az újság a

nnak ellenére csődöt mondott, hogy közeli szálak fűzték a kormányon levő Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez.

Az RMDSZ többször is megkísérelt pénzt szerezni a működés biztosításához, csak az idén mintegy 3 milliárd lejt

(20 millió forintot) pumpáltak a Magyar Szóba, mindhiába. Az RMSZ megszűnésével egyetlen országosnak mondható magyar napilap maradt csupán, a Kolozsváron

szerkesztett, erdélyi terjesztésű Krónika, amely viszont a Kárpátokon kívüli területek néhány ezer főt számláló

magyarságához már nem jut el. Az RMDSZ múlt héten közleményt adott ki, amelyben leszögezte: támogat

minden olyan gazdaságilag megalapozott megoldást, amely biztosítja egy Bukarestben szerkesztett, a korábbi

újság szellemiségét felvállaló napilap megjelentetését. A Scripta Kia

dó jelenleg az Erdélyi Riport című hetilapot adja ki Nagyváradon. Stanik az RMSZ romjain létrejövő

lapot kétpólusúként képzeli el. „Bukarestben és Nagyváradon egyaránt fenntartanánk szerkesztőségi irodákat

– mondta. – A fővárosban a napi szerkesztőségi mun

ka folyna, Váradon pedig az álló anyagok készülnének.” Az

Erdélyi Riport továbbra is megjelenne, de ha kiderül, hogy ez meghaladja a kiadó erőforrásait, akkor a

továbbiakban csak a napilap kiadásával foglalkoznak. Az új lap nem folytatása lesz a megszűnt R

MSZnek, de arra törekszik majd, hogy tovább éltesse azokat az értékeket, amelyeket az RMSZ az elmúlt fél évszázadban

felmutatott.  Állampolgárság helyett Az erdélyi krónikában Gazda Árpád komoly problémának látja, hogy a Magyar Szót az RMDSZ tartotta

fenn. A cikkíró

véleménye szerint Markó Béla RMDSZelnök azért lobbizik olyan keményen a Szülőföld Alap hatékonyabbá tételéért, hogy a

határon túliak támogatására szánt magyar állami forrásokat a „pártsajtó” felé irányítsa.  Magyar nyelvű napilapok O

rszágos: Krónika Helyi: Hargita Népe (Hargita megye), Udvarhelyi Híradó (Udvarhelyszék), Háromszék (Kovászna megye), Népújság (Maros

megye), Szabadság (Kolozsvár), Nyugati Jelen (DélErdély), Bihari Napló (Bihar megye), Reggeli Újság (Bihar megye),

Szatmár

i Friss Újság (Szatmár megye)



vissza • Lukács János, Kolozsvár  A Vihar hadművelet felszámolta Krajinát [2005.08.08] GOTOVINA Koszovó helyett a szerbek a gazdagabb Vajdaságba menekültek Volt egy nagyon rövid ideig létező államalakulat az egykori Jugoszlávia és a mai Horvátország területén a

kilencvenes évek elején, am

it úgy hívtak: Krajinai Szerb Köztársaság. A horvátországi szerbek kiáltották ki a

maguk kis államát az ország azon területein, ahol többségiként éltek. Az államalakulatot igazán senki sem vette

komolyan. Még vezetői sem. Az egész játszadozás arra volt jó, hogy Milosevic elnöknek legyen mivel takaróznia,

amikor azt állítja, hogy Szerbia nem áll hadban senkivel. Az utolsó érdemleges béketerv, amit egy nemzetközi tárgyalócsoport dolgozott ki, viszonylag széles körű

autonómiát irányozott elő a szerbek számára. Tudjman elnöknek kompromisszumkészséget kellett mutatnia ahhoz,

hogy megőrizze a nyugati közvetítők támogatását. 1995ben a közvetítők már Boszniában is belátták, hogy a tárgyalóasztal mellett nem jutnak semmire a szerbekkel.

Az amerikaiak bombázni kezdté

k a Szarajevó feletti hegyoldalakban a szerb állásokat, s ugyanakkor Tudjman is

zöld fényt kapott. Amikor Belgrádban, az USA akkori zágrábi nagykövetének, Peter Galbrightnak az unszolására a Krajinai Szerb

Köztársaság utolsó miniszterelnöke, Milan Babic vé

gre aláírta a módosított béketervet, már túl késő volt. 1995.

augusztus 4én a horvát katonaság nagyszabású offenzívát indított. Ante Gotovina tábornok vezetésével a horvát