Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-08
6 választaniuk kell a két funkció k özött. A bírák statútumában alkotmányellenesnek találta a testület azt a rendelkezést, amely tiltja, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése után továbbra is tisztségben maradhassanak. A román alkotmány ugyanis előírja, hogy ha egy ügyész vagy bíró el is éri a ny ugdíjkorhatárt, tisztségben maradhat mandátuma végéig - mondta a megszólaltatott alkotmánybíró. Az alkotmánybíróság döntése értelmében tehát Traian Băsescu államfő nem hirdetheti ki az egy csomagba foglalt és kormányzati felelősségvállalással elfogadta tott törvényeket, mivel az egyik jogszabálynak azokat a cikkelyeit, amelyeket a bíróság alkotmányellenesnek nyilvánított, a parlament két házának együttes ülésen újra kell tárgyalni és módosítani, az alkotmány előírásainak megfelelően - mutatott rá a bukar esti sajtó. A Cotidianul szerint döntésével a taláros testület leállította a román igazságszolgáltatás rég esedékes reformját, mert éppen azokat a törvényi rendelkezéseket "vétózta meg", amelyek felszámolták volna az igazságszolgáltatás sorsát irányító k privilégiumait. Pedig az EU romániai küldöttségének vezetője figyelmeztetett rá: az igazságszolgáltatás reformjának megakadályozása súlyosan érinti az ország 2007. évi csatlakozását. A mértékadó pénzügyigazdasági napilap, a Ziarul Financiar szerint az alkotmánybírák döntése "kényes helyzetbe hozza a Tariceanukormány és megkérdőjelezi a csatlakozás kialkudott és még mindig valószínű 2007. január 1.i határidejét". A liberális rokonszenvéről ismert Ziua viszont úgy látja, hogy erősen megkérdőjelez ődött Románia 2007es csatlakozása, s a liberális Calin Popescu Tariceanu kormánya "bukásra áll". Ezzel szemben az Adevarul című "független nemzeti napilap" a parlamenti kapcsolatokért felelős minisztert idézve azt írta, hogy a kormány kezdeményezi a p arlament rendkívüli ülésszakának összehívását, hiszen - mint Bogdan Olteanu miniszter fogalmazott - "mindössze néhány törvénycikkelyről van szó", s a kormánynak "érdeke mielőbb megtárgyalni azokat, hogy aztán alkalmazni lehessen a törvényt". Az Adevaru l a bírósági döntés nyomán kialakult kritikus helyzetet az egymást követő román kormányok szűklátókörű politikájának tudja be, amellyel a román igazságügyi rendszer egészét a politika eszközévé és szolgájává tették. S most - hangoztatták más kommentárok - a "ferde politikai szándékokkal" kialakított és tényleg reformokra szoruló rendszer visszaütött. vissza EPképviselők problémákat látnak az ausztriai és olaszországi szlovén kisebbségek helyzetében Brüsszel, 2005. július 7., csütörtök (MTI) - Az ausztriai és olaszországi szlovének gondjai is mutatják, hogy tovább kell dolgozni a kisebbségek európai szintű védelmének biztosításán, és helyzetük javításán az Európai Unión belül és kívül egyaránt - összegezte az Európai Parla ment nemzeti kisebbségügyi intergroupjában e témáról Strasbourgban folytatott csütörtöki vitát Tabajdi Csaba (MSZP), a pártközi csoport magyar elnöke Mint Tabajdi, illetve Gál Kinga (FideszMPSZ) és a szlovákiai magyar Bauer Edit alelnökök - az MTIhez Brüsszelbe eljuttatott - közös tájékoztatásából kiderül, az ülésen az Európai Parlament képviselői átfogó képet kaphattak a szlovén kisebbségek problémáiról. A tanácskozásra meghívást kaptak a különböző szlovén kisebbségek képviselői is. Mirko Spacapa n Olaszországból arra hívta fel a figyelmet, hogy noha az olasz parlament már 2001ben elfogadta a törvényt a szlovén kisebbség jogairól, annak végrehajtása tovább késlekedik. Problémák vannak a kisebbségi anyanyelvi oktatással is. Marijan Pipp Ausztriából a szlovén nemzetiségű lakosság egyre csökkenő számáról számolt be. Az Alkotmánybíróság korábbi döntését a kétnyelvű helységnévtáblák vonatkozásában a Jörg Haider vezette karintiai tartományi kormányzat a mai napig nem hajtotta végre. Problémák vannak a ki sebbségi oktatással is, nincsenek szlovén óvodák, bezárták a falusi iskolákat is. A szlovén népesség nagy része elmaradott, gazdaságilag hátrányos helyzetű vidéki térségekben él, ez további hátrányt jelent számukra. Ezek a lépések egyértelműen erősödő assz imilációs politikára utalnak. Tabajdi Csaba ehhez kapcsolódva elmondta, hogy a kicsiny magyarországi szlovén közösség gondja is az, hogy gazdaságilag elmaradottabb vidéki területen élnek. Alojz Peterle szlovén európai parlamenti képviselő, korábbi miniszterelnök azt javasolta, hogy az intergroup küldjön tényfeltáró bizottságot abba a két uniós tagállamba, Olaszországba és Ausztriába, ahol nagy számban élnek szlovén nemzetiségű állampolgárok. Tabajdi Csaba összefoglalójában arra hívta fel a figy elmet, hogy a két uniós tagállamban oly kicsiny a szlovén kisebbségek aránya (70 ezres szlovén közösség az 57 milliós Olaszországban, 15 ezres szlovén kisebbség a 8 milliós Ausztriában), hogy érthetetlen a félelem, amely megakadályozza, hogy élhessenek kis ebbségi jogaikkal. A nemzetiségek létkérdéseként azt emelte ki, hogy otthon érzike magukat az illető országban. A magyar képviselő egyúttal felhívta a kettős mércére a figyelmet. Míg az új tagállamok esetében csatlakozási feltétel volt, hogy ratifikálják az Európa Tanács regionális vagy kisebbségi nyelvek chartáját és a kisebbségvédelmi keretegyezményt, addig Olaszország több más régi tagállammal egyetemben - még mindig nem is ratifikálta
