Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-01
9 - Miért nem mondjuk ki a kegye tlen igazságot? Beszélünk önkormányzati reformról, de nem beszélünk arról, hogy a kistelepüléseken ez kevesebb tanítót és kevesebb önkormányzati alkalmazottat jelent. Beszélünk egészségügyi reformról, de nem mondjuk ki, hogy fizetni kell majd az orvosnál, és lesz, aki csak az alapellátásra tarthat igényt. - Amikor valaki elmegy balettórára, nem azzal csalogatják oda, hogy lesznek olyan estéid, amikor minden tagod fájni fog, vér fog serkenni a lábadból, és a pokolba fogod kívánni az egészet. Én nem csak az ért nem ígérek vért, verítéket és könnyeket, mert ezzel nem lehet Magyarországon támogatást szerezni az elkerülhetetlen változásokhoz. Hanem azért sem, mert tudom: jóval több vérrel és verítékkel járhat a menekülés a valóság, a tények, tendenciák elől. Az átalakulás fájdalmát igyekezni kell minimalizálni - a gyógymód elől azonban nem szabad kitérni. Ahogyan nem értek egyet a jobboldal által használt gazdasági és társadalmi populizmussal, úgy nem értek egyet a népfenyegető érzéketlen racionalitással sem. Az utolsó leheletemig tiltakozni fogok az ellen, hogy két egyformán homályban tartott társadalom- és gazdaságpolitika van a két oldalon. Állítom: a jobboldal folyamatosan távolodik attól a programtól, amire az országnak szüksége volna, a baloldal pedig végre arról kezd el beszélni, ami az ország szempontjából a legfontosabb. Szakképzés, munka, munkabérszabályozás, adó, családtámogatás, egészségügyi rendszer átalakítása - mind egy világos társadalmi és gazdasági filozófia mentén. Következetes, nyugodt, megfont olt programot kell hirdetni, és nem hazudni, álmokat valóságként ígérni. Az, amit a száz lépésben teszünk, híján van a populista felhangoknak. - Az ötéves adócsomag kapcsán mégiscsak választási költségvetést emlegetnek a külföldi elemzők, és az euró bev ezetésének újabb kétéves csúszását sejtetik. Egyszerűen nem hisznek abban, hogy a kormány képes lesz az adócsökkentések fedezeteként meghozni a szükséges kiadásmérséklő intézkedéseket. - A 2006os uniós hiányszám kisebb lesz, mint a 2005ös. Az meg nagyj ából annyi lesz, amennyit várunk. Az elemzők egyrészt joggal kétkednek, másrészt viszont indokolatlanul. Jogos a kétely, mert a rendszerváltás óta minden kormány választási évben tönkretette a költségvetést. Én viszont ezt el fogom kerülni. Indokolatlan vi szont a bizalmatlanság, mert nincs Európában még egy ország, amely négy év alatt öt százalékpontot faragott volna le a deficitjéből. Mi okunk lenne elfogadni azt az ellenzéki értékelést, amely a magyar gazdaság erejének egyetlen mutatószámaként a hiányt em eli ki? És azt is emeljük ki, hogy van az, hogy az ország 2001ben a GDP 3,7 százalékát kitevő hiánynyal pannon kistigris volt, most pedig 3,6 százaléknál nemzethalál előtt állunk? - Az elemzők azonban úgy vélik: nem tudják majd tartani a terveiket. - Az adórendszer reformjának valóban van jelentős államháztartási következménye. Ám ezt muszáj volt véghezvinni. Ráadásul Magyarország 2000 óta erre várt, a Fidesz többek között ennek az ígéretével nyerte meg a választást, de mégis elhalasztotta. Ez hiteles íti az elmúlt hónapok lépéseit is. Tíz hónapja vagyok a kormány élén. Tessék utánanézni: ez idő alatt tetteme miniszterelnökként olyan lépést, engedteme a pénzügyminisztereimnek, más minisztereknek olyan intézkedést, amely a nem megalapozott, populista k öltekezés irányába visz? A koalíció azért rendesen ott állt költségvetési politikánk mögött. Tudomásul vette mindkét párt, hogy nem engedjük kifizetni a tartalékokat. Takarékos gazdálkodás folyik. Az adóval végeztünk, s lehet tudni, hogy mennyibe kerül. A családtámogatás átalakítását elfogadtuk, annak is tudjuk, hogy mi az ára. A lakástámogatásokban olyan típusú változás biztosan nem lesz, amely hirtelen tízmilliárdokkal terheli meg a kiadásokat. Az egyetlen, amit meg kell gondolni, hogy fel lehete emelni a harmincéves korhatárt a Fészekrakóprogram esetében, ám ha ez a határ öt évvel nő, az sem kerül igazán sokba. A nyugdíj ügye csaknem automatikus. A jóléti politikában csak apróbb korrekciók képzelhetők el, százmilliárdos változások nem. Fél évvel a költs égvetés elfogadása előtt nincs olyan komoly tételt érintő kérdés, amely ne dőlt volna el. Azt azonban pontosan tudja a kormány valamennyi tagja, hogy egyikük tárcáját sem fogjuk kiengedni a költségvetési keretekből. És azt is tudják, hogy ehhez már át kell gondolniuk az igazgatás működését, egy sor intézmény szerepét. - A nemzetközi hitelminősítő intézetektől mégis rosszabb besorolást kap Magyarország, mint korábban. Aligha az ellenzék sugalmazására.
