Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-29
3 Új vezető az EUképviseleten - György Gábor személyében kommunikációs szakember vezetheti a budapesti irodát (Vg 5.o.) Cikkek: Az MKP nem kapott meghívót a magyar kormánytól, s úgy érzi, ismét rólunk, nélkülünk döntenek - Konferencia az állampolgárságról – kettős céllal Új Szó (Pozsony) 2005. július 28. Pozsony/Budapest. Nem hívta meg a magyar kormány a Magyar Koalíció Pártját arra a hétvégi nemzetközi kon ferenciára, melyen a határon túli magyarok közjogi státusának kérdéséről nemzetiségi és kisebbségi ügyekben jártas nemzetközi szakemberek fognak tanácskozni. „Őszintén szólva, nem csodálkozom. A jelenlegi kormány többször alkalmazta a rólunk nélkülünk elve t” – reagált lapunknak Bugár Béla, az MKP elnöke. Az MKP csak egy mai akcióra kapott meghívót, amelyen a Szülőföld Alapról lesz szó, a pártot ott Duray Miklós képviseli. A konferenciáról az MKP lényegében csak az Új Szóból értesült, s úgy véli, ilyen fon tos kérdést a Magyar Állandó Értekezlet ülésén kellene megvitatni, mely összehívását még a nyári szünet előtt kérték. „Csak hitegettek minket, ám beigazolódni látszik az aggodalmam: nem fogják összehívni” – mondta lapunknak Bárdos Gyula, az MKP frakcióve zetője, aki Bugárhoz hasonlóan nem tud semmit a konferenciáról és a külhoniaknak tervezett különleges státusról. Avarkeszi Dezső, a nemzeti felelősség programjával foglalkozó, letelepedési, bevándorlási és honosítási kormánymegbízott kérdésünkre, miért n em kérik ki a Máért véleményét, azt válaszolta: „A kormány a feladattal engem bízott meg, s én nem vagyok jogosult a Máértot összehívni.” Hozzátette: ő legfeljebb csak szakértői megbeszélésre invitálhatja a határon túli magyar szervezetek képviselőit. Erre pedig a héten felvetett különleges státus kapcsán még azért nem került sor, mert szerinte korai lett volna. „Annak nem lenne értelme, hogy adunk egy nagyon szép, magyar címerrel is díszített papírt, melyet egyébként semmire sem tudnának használni, talán még a saját állampolgárságuk szerinti országból sem tudnának kijönni vele. Olyan megoldást kell választanunk, mely Európában is elfogadott, és majd ha meglesznek a megoldási módozatok, kikérjük a külhoniak véleményét, hogy melyik elfogadható számukra” – m a gyarázta lapunknak Avarkeszi. Rámutatott: a határon túli magyaroknak adandó státus különböző lehet, s a helyzetet bonyolítja, hogy a kettős állampolgárságot országonként máshogyan ítélik meg. Például Ukrajnában ezt az intézményt nem fogadják el, s ha egy o ttani személy másik állampolgárságot is szerez, le kell mondania az ukránról. „A mostani konferencia célja kettős: az állampolgársági formákról és az utazás szabadságáról lesz szó. Megvizsgáljuk, hogy a különböző jogosultságokkal járó státusok révén egy or szág tehete különbséget az állampolgárai között; valamint elképzelhetőe más közjogi státus, mely nem állampolgárság, de bizonyos jogosultságokkal jár. A kérdés másik része pedig az, hogy egy ország nemcsak a saját állampolgárainak, hanem más országokéina k is adhate útlevelet vagy valamiféle más úti okmányt” – részletezte a kormánymegbízott. vissza Somogyi: a határon túli magyarság kérdésében létezik a nemzeti konszenzus minimuma Budapest, 2005. július 28., csütörtök (MTI) - Somogyi Ferenc külügyminiszter szerint a Szülőföld Alap Tanácsának megalakulása is mutatja, hogy mégis létezik a nemzeti konszenzus minimuma a határon túli magyarság kérdésében, a hozzájuk fűződő alkotmányos felelősségben. Balla Mihály (Fidesz) csütörtö k délutáni közleményében úgy vélte: az alap létrehozása a kormány tartalom nélküli PRakciója. A külügyminiszter és Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára a tanács csütörtöki, budapesti alakuló ülésén, az Országházban adta át a megbízó le velet a tanács 15 tagjának, köztük Kiss Elemér ügyvédnek - korábbi kancelláriaminiszternek , akit a határon túli magyar szervezetek javaslatára Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a tanács elnökévé nevezett ki. Somogyi Ferenc és az ülés többi hozzászólója kiemelte: a Szülőföld Alap legfontosabb célkitűzése, hogy elősegítse a szülőföldön maradást, illetve a szabad mozgást a határokon.
