Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-28
9 Az Egyesült Államok vezetői körében 2001 szeptemberéig Orbán jó megítélésnek örvendett - Bush megválasztása után, ha lehet, még inkább, mint korábban. Ezt jelzi a 2001 májusában a miniszterelnök Orbánnak a republikánusok egyik legfontosabb politikai agytr ösztje, az American Enterprise Institute által adományozott díj, aminek kapcsán fél órára fogadta őt az amerikai elnök is. 2001 szeptemberében azonban Orbán néhány napon belül két olyan döntést is hozott, amelyek után fagypontra hűltek a magyaramerikai ka pcsolatok. Egy nappal a New Yorki terrortámadás előtt, 2001. szeptember 10én határozott a kormány nemzetbiztonsági kabinetje arról, hogy amerikai F16os repülők helyett svéd Gripeneket állít harcrendbe. Az Egyesült Államok, amely számára nyilvánvalóan n em pénz, hanem presztízskérdés volt a döntés - különösen a másnapi események fényében , alaposan megorrolt a magyar félre. A terrortámadás után pedig a globalista amerikai politika felelősségét emlegető Csurka István MIÉPelnök szavaitól várt volna mini szterelnöki elhatárolódást az amerikai vezetés - hiába. Márpedig abban az időben Bush elnök és környezete kardinális kérdéssé tette a terrorral szembeni és Amerika melletti állásfoglalást, Orbán és tanácsadói azonban ezt, úgy tűnik, nem érzékelték. Ezután a magyarországi választásokig Bush elnök már nem is volt hajlandó találkozni a magyar miniszterelnökkel. Kármentés a választások után A 2002es választási vereség után nem sokkal megkezdődött a kármentés: az atlantista fideszes politikusok megpróbálták kimozdítani a kapcsolatokat a holtpontról. Úgy vélték, hogy nem építhet ki jó viszonyt az Egyesült Államokkal olyan európai politikai erő, amely nem elkötelezett Izrael biztonsága és szuverenitása iránt. Információink szerint e feltételezésből kiindulva a Fidesz nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a Magyarországra látogató izraeli politikusok Orbánnal is találkozzanak, s különösen fontosnak tartotta, hogy ápolják a párt kapcsolatait "természetes ideológiai partnerükkel", az izraeli kormánypárt Likuddal. Se gítette a Fideszt az új budapesti izraeli nagykövetnek, David Admonnak az a törekvése, hogy az ellenzéki párttal is jó kapcsolatokat alakítson ki. Izraeli útja során, vezető kormánypárti politikusokkal való találkozói mellett, Orbán igyekezett meggyőzni az izraeli magyar zsidóságot - mint akik ismerik a diaszpóraélet gondjait , hogy támogassák a Fidesz politikáját a határon túli magyarok ügyében. Ennek az útnak a Fideszagytröszt reményei szerint hatása lesz a magyar belpolitikában is: tompíthatja az antis zemitizmust emlegető vádakat. Ami az amerikai vezetőkkel való kapcsolat felmelegítését illeti, a Fidesz külpolitikusai biztató jelnek tekintik, hogy Orbán a múlt héten Washingtonban bekerülhetett a Nemzetközi Demokrata Unió vezetőinek abba a szűkebb köréb e, amellyel Bush elnök együtt reggelizett. A találkozó létrejöttében persze az is szerepet játszhatott, hogy az amerikai fél figyelembe vette, a volt miniszterelnök jövőre könnyen újra első számú vezetője lehet egy, az Egyesült Államokkal szoros szövetségb en lévő országnak. Jó személyes kapcsolatokat igyekszik ápolni a FideszMPSZ az amerikai nagykövetség és a politikai háttérintézmények munkatársaival. Információink szerint sikerült megtalálni a hangot a budapesti amerikai nagykövettel, George Walkerrel, Bush elnök rokonával is. Útjára indította a Fidesz a Budapesti Atlanti Fórum nevű rendezvényt, amelynek keretében az itteni amerikai kolónia tagjai cserélhetnek eszmét ellenzéki politikusokkal, Orbán is kifejtette itt pártja álláspontját az iraki kérdésben . 2004 májusáig úgy tűnt, a vezető magyar ellenzéki párt fenntartásokkal ugyan, de támogatja Amerika Irakpolitikáját. Akkor azonban - nyilvánvalóan a júniusi európai parlamenti választások miatt, azaz belpolitikai okokból - Orbán felülvizsgálta ezt az ál láspontját, és 2004 végén már ellenezte a magyar csapatok iraki tartózkodásának meghosszabbítását. Az amerikai kormányzati vezetők szemében viszont az iraki háború támogatása továbbra is vízválasztó, Orbán barátkozási erőfeszítései tehát aligha hoznak gyor s áttörést. Tusnádfürdői emlék Orbán Viktornak a szomszéd országokban is akadt békülnivalója. Az utóbbi években roppant fagyosak voltak kapcsolatai például Markó Bélával, a legnagyobb határon túli magyar párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMD SZ) vezetőjével. A kapcsolat megromlása még az Orbánkormány idején kezdődött, hiszen Markóék úgy érezték, Tőkés Lászlóval és híveivel folytatott belső harcukban a Fidesz a másik oldalt támogatja. A Fideszvezérkar viszont azt nézte rossz szemmel, hogy az RMDSZ paktumot kötött a baloldali Nastase-
