Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-04
10 hogy az utóbbi években Berlin és Párizs is egyre csak az Oroszországgal kialakított különleges partnerség jelentőségét hangoztatja. Ez ugyanis sokkal messzeb b mutató szempont, mint egy ünnepség. Aligha véletlen, hogy a párizsi Le Monde éppen a kalinyingrádi találkozó előtt, július elsejei számában szentelt egy egész oldalt annak elemzésére, hogy Oroszország fel akarja robbantani az Európai Tanácsot. A lap nem mulasztja el megemlíteni, hogy Vlagyimir Putyin felfüggesztette a moszkvai hozzájárulást a tanács költségvetéséhez, ezzel párhuzamosan pedig mind gyakrabban igyekszik kijátszani az ET által szabott és az emberi jogok tiszteletben tartását célzó feltételek et. Arról már nem is beszélve, hogy az oroszok egyre hevesebben tiltakoznak minden, a csecsenek elleni háborúban elkövetett emberjogi sérelemről szóló tiltakozás ellen. Mindezek alapján egyáltalán nem meglepő, hogy a magukat az európai integráció motorjai nak tekintő Franciaország és Németország vezetőinek szűk körű találkozója a moszkvai vezetőkkel sokakban vet fel igen érdekes kérdéseket. vissza • Fejtő Ferenc író, történész Markó szerint gyorsulhat az egyházak kárpó tl ása [2005.07.04] A Romániai Magyar Demokrata Szövetség cselekvő támogatást nyújt az erdélyi magyar történelmi egyházaknak jogtalanul elkobzott javaik visszaszolgáltatása, és az egyházi oktatás megteremtése érdekében – mondta Markó Béla a Tempfli József róm ai katolikus megyés püspökkel folytatott megbeszélésén. Az RMDSZ elnöke szerint a román parlament által nemrég elfogadott tulajdontörvénymódosítás az eddiginél teljesebb visszaszolgáltatást tesz lehetővé nemcsak az ingatlanok, hanem a földek és az erdők e setében is. Markó Béla szerint ez felgyorsíthatja az erdélyi magyar egyházak tulajdonának visszaszolgáltatását Romániában. vissza Duray Miklós szkeptikus az őszi Máért megv alósulását illetően [ 20050704 - 10:54:40 ] A magyarmagyar párbeszéd ellehetetlenülése ellen többször, több fórumon felszólaltak már és folyamatosan figyelmeztetik a kormányt a határon túli szervezetek, egyelőre azonban süket fülekre találtak a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) mielőbbi összehívásáva l kapcsolatban. Somogyi Ferenc külügyminiszter legutóbbi, Lendván tett nyilatkozata őszre ígéri az értekezlet összehívását, a parlamenti nyári szünetet követően. A késlekedést és az időpont határozatlanságát a külügyminisztérium azzal magyarázza, hogy ez úttal jóval körültekintőbben és alaposabban kívánják előkészíteni a tárgyalásokat. Szakértői szinten közös álláspontok kialakítására törekednek elkerülendő a „politikai felhangokat". Az 1999ben létrehozott testületnek legalább évente vagy gyakrabban össze kellene ülnie, az összehívást a szabályzat szerint a mindenkori magyar miniszterelnök kezdeményezheti. A MÁÉRT egyik szakbizottsága, az Oktatási Szakértői Bizottság június 23án ülésezett. Ezen az ülésen többek közt a II. Nemzeti Fejlesztési Tervről, vala mint a határon átnyúló oktatási fejlesztési lehetőségeiről, támogatásáról tanácskoztak. A szakbizottság szerint differenciált támogatáspolitikára van szükség, mely figyelembe veszi a határon túli magyar közösségek eltérő helyzetét. Végezetül felkérték a ko rmányt a régiók közti együttműködés és regionális autonómiák fokozott támogatására, az oktatás területén kívül is. Az állandó értekezletnek viszont megnyugtatóan rendeznie kellene végre a tavaly decemberi népszavazás körüli vitákat, továbbá ahogyan azt kor ábban Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke korábban elmondta: egyeztetésre van szükség a támogatási rendszerek működéséről, az uniós csatlakozást követő stratégiai kérdésekről, valamint a működésképtelennek tűnő Szülőföld „pótprog rammal" kapcsolatban szintén lenne mit véleményeznie a testületnek. A MÁÉRT őszi összehívásával kapcsolatban Duray egyébként meglehetősen szkeptikus, hiszen a jelenlegi kormány már több ízben tett be nem váltott ígéretet erre. vissza MALÉV járat Erdélyből Budapestre [ 20050704 - 07:38:18 ] A Malév légitársaság közvetlen járatokat indít a marosvásárhelyi és kolozsvári repülőtérről Budapestre, miután a szállításügyi minisztérium engedélyezte a járatok beindítását július 1jétől — jelentette ki Borbély László területrendezési miniszter a Repülőterek Regionális Konferenciáján, amelyet szombaton, Marosvásárhelyen tartottak. A közvetlen járatok július 1jétől működhetnek, reméljük, hogy fontos kapcsolatot teremtenek, tekintet tel arra, hogy Magyarország az EU tagja — mondta Borbély. vissza
