Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-28
6 azok, akik így fogalmaznak. Ugyanis ha valaki az európai baloldal, azon belül is a kele teurópai baloldal történetét végigpásztázza, akkor azt fogja látni, hogy a baloldal rendkívüli gyors változásokra képes. Hajlékony, és az általunk vártnál mindig sokkal könnyebben váltogatja a nézeteit. Ezért egy nemzeti fordulat sem zárható ki." Mindez azután hangzott el, hogy Orbán elmondta a már sokszor idézett mondatait, hogy "amikor a baloldal időnként erre lehetőséget kapott, akkor rárontott a saját nemzetére". Mint ismert, a Fidesz elnöke Kun Bélára és Rákosi Mátyásra utalt mondtaiban, de megemlíte tte 1956ot és idesorolta a december 5i népszavazást is. Fejtő Ferencnek a Népszabadságban megjelent cikke rögtön Orbán beszéde után arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fidesz elnöke a zsidó Kun Bélát és Rákosit említette, de nem szólt Nagy Imréről és Kád árt is kifelejtette. "Talán csak nem azért, mert az illetők keresztény népinemzeti származásúak?" - tette fel a kérdést Fejtő. A Párizsban élő neves történész hosszan sorolta, hogy kik tartoztak korábban a magyar baloldal soraiba. "Ady Endre, Babits Mihál y, Bartók Béla, Móricz Zsigmond - de mellőzöm a hosszú névsor sorolását! Csupa nem zsidó volt, és nem is sváb, hanem szín magyar, ha egyenlő társként küzdöttek is az európai haladásért és demokráciáért a Hatvany Lajosokkal és az ugyancsak zsidó magyar öreg és ifjú Ignotusszal." - írta Fejtő Ferenc, aki feltette azt a kérdést is, hogy "vajon a magyar baloldal volt az, amely az utolsó pillanatig vállalta a véres szövetséget a tömeggyilkos nácikkal, a felelősséget a több százezer zsidó és cigány meggyilkolásáé rt?" Orbán finomította saját szavait Az ellenzéki pártvezető ugyanakkor e hét elején már finomított mondandóját. Orbán a keddi Reggeli Krónikában már úgy értelmezte saját szavait, hogy "a baloldali emberek nevében gyakran léptek fel olyan vezetők, akik valójában nem képviselték a baloldali értékeket, sőt inkább elárulták ezeket az értékeket, nem a baloldali emberek rontották rá a magyarokra 1919ben sem, (hanem) a baloldali akkori vezetői, Kun Béláék. A Rákosi korszakban sem az történt, hogy a baloldali emberek, akik egyébként elkötelezettek az emberiesség, a szolidaritás, meg a béke mellett, nem ők rontottak rá arra a sok százezer emberre, akiket egyébként deportáltak, akiknek a vagyonát elvették, vagy akiket börtönbe zártak". Orbán szerint "Magyarország on több millió olyan baloldali nemzeti elkötelezettségű ember is van, aki a határon túli magyarokat nem tehertételnek, hanem sokkal inkább egy lehetőségnek tekinti, aki nem ellenük akar fordulni, hanem sokkal inkább összetartozni szeretne velük. Ez nem a j obboldal privilégiuma, a baloldali emberek éppúgy hozzátartoznak ehhez a nemzeti érzelmi közösséghez, mint ahogyan mi". Ellentámadás a vagyongyarapodás ürügyén A Fidesz - a többi politikai szervezethez hasonlóan - gyakran élt a hiteltelenítés eszközével . Így tettek sokszor, amikor úgy érezték, változtatni kell álláspontjukon. Jelen esetben sem történt bocsánatkérés, de Orbán megadta a "kellő magyarázatot". Nem volt ez másképpen az úgynevezett szőlőügy kiderülésekor sem. Még tavaly ősszel az Index számo lt be arról, hogy amint nyilvánosságra került, hogy Orbán feleségének cége is több tízmilliós állami támogatásban részesült, az ellenzéki párt két nap alatt hét sajtótájékoztatót tartott - a legkülfélébb témákban. Vagyis annyi hírt termeltek, hogy ne jusso n idő a szőlőügy feldolgozására. Ugyanezzel a taktikával élt az ellenzéki párt, miután az Élet és Irodalom (ÉS) megszellőztette, illetve dokumentumokat is közölt róla: Orbán maga is belefolyt felesége cégügyeibe miniszterelnökként. Miután a kormánypártok vizsgálóbizottság létrehozását javasolták az ügyben, a Fidesz ellentámadásba ment át és bejelentették: ők pedig az "ApróGyurcsány érdekkör" állami forrásokból történő gyarapodását szeretnék parlamenti vizsgálat tárgyává tenni. Miután létrejött az Orbán cs alád meggazdagodását vizsgáló bizottság, a Fidesz először az ÉS által közölt cikk szerzőjét, majd pedig a vizsgálóbizottság szocialista elnökét próbálta hitelteleníteni. Amikor ugyanez fordítva történt meg, és Szijjártó Pétert az ApróGyurcsány bizottság e lnökét szembesítették azzal, hogy maga is érintett, hiszen jogerősen pert vesztett a miniszterelnökkel szemben, a fideszes képviselő azt közölte: nem lát okot arra, hogy lemondjon posztjáról. Szerinte nem lehet összemérni, összemosni, ha valakit gazdasági bűncselekmények miatt elítélnek, mint történt ez az Orbánvizsgálóbizottság elnökével. Szijjártó szerint az ő esetében az történt, hogy egy polgári bíróság elmarasztalta, mert valós tényeket állított - igaz, ezzel megsértve Gyurcsány Ferenc jóhírét.
