Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-27
12 "ne tudná Orbán Viktor, aki olyan közel hozta irodájához Szent István koronáját, hogy ki vitte bele Magyarországot az első világháborúba? Kik tagadták meg a nemzeti kisebbségektől olyannyira törvényes jogaikat, ha nem a magyar jobboldal? Kik felelősek azért, hogy Erdély románjai, a Vajdaság szerbjei, a Felvidék szlovákjai - mármint a történelmi Magyarország ellenségei - mentek bele e világháborúba? Vérüket ontani azért a kettős monarchiáért, amely az autonómiát megtagadta tőlük?" Részlet Bibó István 1956 december 8i nyilatkozatából: "Az alulírottak, abban a törekvésben, hogy megvédjék az ország függetlenségét és szabadságát, biztosítsák a szocializmus eddigi eredményeit, intézményes formába öntsék a forradalom demokratikus vívmányait, köztük elsősorban a munkástanácsok felállítását és teljes önkormányzatát, a munkásság sztrájkjogát, a paraszti életforma szabadságát, a parasztságnak a beszolgáltatástól való mentességét, végül az egypártmonop ólium megszüntetését, mind a maguk, mind az irányításuk alatt álló demokratikus pártok és szervezetek nevében a következő ünnepélyes kijelentést teszik: I. Szükségesnek tartjuk, hogy Magyarország demokratikus pártjai és forradalmi tényezői forradalmi nemz etgyűlést hozzanak létre, amely alkotmánytörvény hatályára emeli az ország államformájára, kormányzására és társadalmi rendjére vonatkozó alábbi alapelveket: - A magyar köztársaság legfőbb állami szerve a demokratikusan megválasztott országgyűlés, az e ny ilatkozatban körülírt állami, társadalmi és gazdasági rendet elfogadó pártok részvételével. Hatékony garanciákkal kell biztosítani a bírói függetlenséget, a szabadságjogok teljességét, közöttük a törvény előtti egyenlőséget foglalkozásra és származásra tek intet nélkül, a sajtó- és véleményszabadságot, valamint a vallásszabadságot. - Az ország társadalmi és gazdasági rendjének alapja a termelőeszközök döntő részének társadalmi tulajdona. Ennek megfelelően az 1956. október 23án állami tulajdonban lévő bány ák, gyárak, bankok és egyéb nagyvállalatok társadalmi tulajdonát továbbra is fenn kell tartani." (...) "A mai súlyos helyzet kialakulásában ugyanis nagy része volt azoknak a félrevezető információknak és helyzetértékeléseknek, amelyek a magyar forradalom jellegét és céljait illetően a Szovjetunió vezető államférfiaihoz jutottak. E téves helyzetértékelés nem ismerte fel azt, hogy Magyarországon a forradalmi erők egységesen a szocializmus ügye mellett álltak és állnak, továbbá hogy képesek minden restauráci ós kísérlettel szemben megvédeni a szocializmus vívmányait és fenntartani az ország belső rendjét. Nyilván ebből következett a Szovjetunió kormányának az az elhatározása, hogy csak a belső rend teljes helyreállítása után hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni Magyarországon lévő csapatainak kivonásáról és a magyarszovjet viszony rendezéséről. A szovjet csapatok ittléte által teremtett mai helyzetben azonban lehetetlen a belső rendet megszilárdítani és a termelés normális menetét biztosítani. Vagyis az a feltét el, amelyhez a Szovjetunió kormánya a csapatok kivonását köti, éppen e csapatok ittléte miatt nem teljesíthető." vissza Veszélyben az európai ház? Reggel [2005.07.27] GORBACSOV - Az alapító atyák a népek nélkül döntöttek Gorbacsov ellensúlyozná az EUt. Az egységes Európa terve mély válságban van, ami katasztrófához vezethet – állítja Mihail Gorbacsov, az utolsó szovjet elnök. A ma is aktív politikus szerzőtársával, Alekszandr Lebegyevvel a Financial Timesban elemzi a he lyzetét. Véleményük szerint az EUalkotmány ratifikációs folyamatának megakadása és a költségvetési vita mély krízisről árulkodik. Gorbacsovék szerint a válság fő oka az, hogy az EU gyors bővítése nehézkessé tette. Az alkotmány létrehozói a jelek szerint mindent előre eldöntöttek, vagyis kihagyták a döntésből az általuk képviselt embereket – mutatnak rá az orosz elemzők. Ez ahhoz vezethet, hogy az elit elszakad a társadalmaktól. „Jellemző, hogy az Internacionálé lett az alkotmány francia elemzőinek indulój a.” A brüsszeli demokrácia vereségének másik végiggondolandó szempontja az EUtól keletre eső országok – Törökország, Ukrajna, Moldova és Grúzia – csatlakozási vágya – jegyzik meg a szerzők, és az egységes Európa építésének új stratégiáját sürgetik. Ezzel együtt fontos lenne létrehozni Oroszország, Ukrajna, Belorusszia és Kazahsztán új gazdasági közösségét. vissza
