Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-27
7 A rendezvényre mindenféleképpen jellemző, hogy az ott egybegyűltek, közöttük előadók és hallgatók, egy határozott és felelős nemzetpolitika kialakítását próbálják számon kérni a mindenkori m agyar kormánytól. Azoktól az országoktól pedig, ahol állampolgárként kisebbségi sorsban él a magyarság, az alapvető emberi szabadságjogokat, közöttük főként a kisebbségekkel kapcsolatos kérdéseket és az autonómiatörekvéseket kérik számon az egybegyűltek. De amint elmúlik egy ilyen rendezvény, szokás szerint elkezdődik valami más. Ugyanis amint az előadásokon elhangzott információk lassan de biztosan elérkeznek Budapestre, úgy alakul ki tradicionális hagyományként a magyarországi politikai erők „utóegyeteme ”. Itt azonban nem az előadásokon van a hangsúly, és nem érvek ütköznek, hanem menetrend szerinti vádaskodások. De sokszor, sajnos, ha jól megfigyeli az ember, még ezek az egymásnak szánt ütések - balról jobbra, vagy jobbról balra - sem azokról szólnak, ak ik immár több mint nyolcvan éve küzdenek az ellen, hogy identitásukat és emberi méltóságukat ne tiporják folyamatosan a sárba. Hanem ezzel ellentétben a magyarországi meghatározó politikai pártok egymástól kérik számon, hogy ki mit mondott a másikról, hog y ki kit vádolt nemzetietlenséggel, vagy éppen túlzott és túlbuzgó nemzetiességgel. Mindez csak azért történik, hogy nehogy véletlenül szavazatot veszítsenek, és nehogy véletlenül lejáratódjanak Budapesten, vagy esetleg az ország más részein. Tehát nem az a fontos, hogy a határontúli magyarság számtalan évtized után még mindig fontosnak tartja a pozitív és közös nemzetpolitikát, és még mindég magában hordoz annyi energiát, hogy szabadegyetemeket, vitákat és oktatói fórumokat szervez, amelyeken a jövő kérdés eit próbálja boncolgatni. Mégpedig a közösnek vélt jövőt, itt a vadkeleten. Hanem az, hogy esetleg kinek PR és marketing értéke csökken az anyaországi választók előtt, ha egyáltalán bármilyen információ is eljut az átlagpolgárhoz a határontúli magyarságról . Most például az váltott ki óriási botrányt, hogy Orbán Viktor, aki egyébként rendszeres résztvevője a szabadegyetemnek, kritizálta Gyurcsány Ferenc kormányának nemzetstratégiáját és nemzetpolitikáját. S ehhez még csatlakozott Révész Máriusz, a Fidesz sz óvivője azzal a kijelentésével, hogy az MSZPnek a térség többi baloldali pártjához hasonlóan nemzeti elkötelezettségű párttá kellene válnia, hogy hatékonyan lehessen fellépni a magyar érdekek képviseletéért szerte a világban. Hozzátette, hogy ehhez viszon t az MSZP politikusainak venni kellene a bátorságot, hogy személyesen is megnézzék, mi a határon túli magyarok véleménye az MSZP nemzeti elkötelezettségéről. Le kellene vonniuk a tanulságot abból, hogy Gyurcsány Ferenc levelét március 15én Pozsonytól Csík szeredáig mindenhol kifütyülték, és hogy csak úgy tud előadást tartani Szabadkán, ha előtte a szerb rendőrök elviszik a magyar tiltakozókat. Többek között Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője reagált legmarkánsabban a nekik szánt kritikára, mégpedig úg y, hogy Orbán Viktor kijelentései az év legdurvább politikai mondatai voltak, és egyébként is, a nemzetegyesítéssel Gömbös Gyula és Horthy Miklós már próbálkozott. Én abban akár helyt is adok az MSZP vezetőségének, hogy a Fidesz olykor nemzetpolitikai kér désekkel, talán irányítottan, vagy irányítatlanul provokál a baloldal irányába. De tegyük a szívünkre a kezünket, mit lehet a jelenlegi kormány nemzetpolitikájával kezdeni, talán dicsérni? Most mondhatnám azt is, hogy ahhoz előbb (hogy dicsérhessük, vagy k ritizálhassuk) egyáltalán léteznie kellene valamilyen formában politikai és társadalmi akaratnak, és nem elhanyagolható módon stratégiának. vissza Megalakul a Szülőföld Alap Tanácsa Népszabadság • Hírösszefoglalónk • 2005. július 27. A határon túli magyarok közjogi státusának kérdéséről nemzetiségi és kisebbségi ügyekben jártas nemzetközi szakemberek tartanak tanácskozást a hét végén - közölte tegnap Gyurcsány Ferenc a Magyar Rádióban. Szintén a tegnapi nap híre: a Szülőföld Alap Tanácsa holnap a Parlamentben tartja alakuló ülését. A tanács megalakulása az első konkrét lépés azóta, hogy az Országgyűlés elfogadta a Szülőföld Alapról szóló törvényt. A testületben - amely felefele arányban áll határon túli, és magya rországi tagokból - minden határon túli magyar régió képviselteti magát a MÁÉRTen részt vevő szervezetek jelölése alapján. Az alakuló ülés után két alapvető kérdésben döntenek majd: meghatározzák a támogatási prioritásokat, vagyis azt, hogy mely térségek, milyen programok részesüljenek a Szülőföld Alap egymilliárd forintos forrásából. Másrészt a tanács felépítéséhez hasonló formában megalakulnak a támogatásokra kiírt pályázatokat elbíráló kollégiumok is. Mindez egyfajta ellenválaszként is értékelhető. A Fidesz szóvivője, Révész Máriusz tegnap ugyanis úgy reagált Hiller Istvánnak, az MSZP elnökének azon fölszólítására, hogy Orbán Viktor vonja vissza mindazt, amit Tusnádfürdőn mondott a baloldal "nemzetietlenségéről", hogy tettekkel kell bizonyítani a nemze ti
