Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-25
19 Pandur József kétszer - 1994től 1999ig beosztott diplomataként, majd 2001től nagykövetként - volt kikülde tésben Belgrádban; érdemeit magas állami kitüntetéssel ismerte el Svetozar Marovic szerbiamontenegrói államfő. Az első kiküldetés idején a legsötétebb korszákát élte a milosevici uralom. A diplomatára az 1996os önkormányzati választások után hónapoki g tartó tüntetések tették a legmélyebb benyomást. "A tömegmegmozdulások jól mutatták, hogy a szerbiai társadalomnak mekkora demokratikus potenciálja van. Végül ez az energia sodorta el 2000. október 5én a milosevici uralmat" - mondja Pandur, aki szerint S lobodan Milosevic bukása után mindenki arra számított, hogy nyílegyenesen felfelé ívelő pályán indul el az ország, s a nemzetközi közösség rögtön kebelére emeli. De nem ezt történt: akadályokat gördített a milosevici múlt, a megoldatlan koszovói kérdés és a rendezetlen szerbmontenegrói viszony. A szerbiai társadalom mélyen megosztott: jelentős részét a szerb radikálisokkal és szocialistákkal rokonszenvezők képezik, akikben nagyon nehéz "elhalványítani" a milosevici nacionalizmus emlékeit. De jelenleg sem támogatják többen a milosevici erőket, mint a rendszerváltás utáni időszakban, csupán a demokratikus erők lettek passzívabbak csalódottságukban. "Az igazi veszélyt abban látom, hogy ez a trend folytatódik. A demokratikus erők passzivitása miatt kia lakulhatnak olyan erőviszonyok, amelyek hatalomra segítik a radikálisokat. Ez pedig katasztrófa lenne Szerbiára nézve" - mondja Pandur József, aki szerint ezért nagyon fontos lenne, hogy az ország mielőbb, lehetőleg az elkövetkező választásokig megkösse az EUval a stabilitási és társulási szerződést, vagyis elérjen egy olyan fordulópontra, ahonnan nincs visszaút. A nagykövet egyetért azokkal a véleményekkel, hogy Szerbiának ma is sok baja származik abból, hogy a rendszerváltás után nem végeztek nagyob b "tisztogatást" a milosevici hadigépezetet kiszolgáló polgári titkosszolgálatnál, és nem nyúltak hozzá érdemben a hadsereghez. Szerinte Zoran Djindjic talán ma is élne, ha ez megtörténik. A nagykövet még ellenzéki időkból baráti viszonyt ápolt a megg yilkolt miniszterelnökkel, amit később kamatoztatni tudott. A Belgrádban eltöltött nyolc év legmegrázóbb eseménye volt számára a 2003. március 12i merénylet. "Akkor döbbentem rá, hogy mekkora belső harc dúl még mindig az országban" - mondja Pandur, aki sz erint Djindjic azon ritka szerb politikusok egyike volt, akiknek volt víziójuk az ország jövőjéről, halála ezért is hatalmas veszteséget jelent az országnak. Vojislav Kostunica kisebbségi kormánya a látszat ellenére nagyon kényelmes helyzetben van. Min dig számíthat valamelyik ellenzéki pártra, s ha "óvatosan sakkozik", akkor - rácáfolva a várakozásokra - akár ki is töltheti négyéves mandátumát. A szocialistákkal és a radikálisokkal való együttműködés ugyanakkor nem segíti elő a milosevici múlttal való l eszámolást. Pandur József szerint a vajdasági magyarság helyzete jelentős mértékben javult az elmúlt öt évben, ennek jogi keretét megadta az európai normáknak megfelelő kisebbségvédelmi törvényt, másrészt pedig létrejött Magyarország és SzerbiaMontene gró között a kisebbségvédelmi egyezmény. A magyarok elleni jogsértések szoros összefüggésben voltak a szerb radikálisok térnyerésével. A kormányzat nem reagált idejében ezekre a jelenségekre, csak akkor lépett fel határozottan, amikor az EU is komolyabban foglalkozni kezdett velük. Mindeddig azonban egyetlen elmarasztaló ítélet sem született etnikai gyűlölet szítása miatt, és a tisztségéből távozó nagykövet szerint így nagyon nehéz lesz gátat szabni a jelenségnek. vissza Tő kés és Markó egyaránt fontosnak tartja a romániai magyarságon belüli párbeszédet és az európai integrációt Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Tusnádfürdő, 2005. július 22., péntek (MTI) - Tőkés László református püspök az értékek Európájára, Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az integráció mielőbbi megvalósítására hívta fel a figyelmet a tusnádfürdői kempingben zajló XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor pénteki programjának keretében, egyetértve abban, hogy szükség van a magyar közösségen belüli nyílt és őszinte párbeszédre. Ezen az eseményen már jelen volt a közönség soraiban Orbán Viktor Fideszelnök is. A Néppárti értékek Európában címet viselő vita keretében Tőkés László - aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke - emlékeztetett arra, hogy a keresztény értékek jegyében született és erősödött meg földrészünk. Számos európai közéleti személyiséget idézve tett hitet a "lelki Európa" megteremtése mellett, amelyben nem a pénz dominál, s amel y a nemzeti kisebbségek problémáit is szívén viseli. Felidézte, hogy a romániai rendszerváltás óta eltelt másfél évtizedben főleg a "posztkommunista pártok" uralkodtak (itt Tőkés elsősorban a Ion Iliescu és Adrian Nastase nevével fémjelzett Szociáldemo krata Pártra (PSD)
