Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-04
5 A fesztivál különleges programja volt, amikor a résztvevők elmentek Kisszelmencre, abba a kettészakított főként magyarok lakta faluba, amelynek 60 éve egyik fele a Szovjetunióhoz, jelenleg Ukrajnához, a másik fel e Csehszlovákiához, ma Szlovákiához tartozik. Egy 84 éves bácsi elmesélte, hogy a falu egykori temetője a mai Szlovákia területére esik, ahol hét halottja fekszik, s nagyon sokáig nem tudta meglátogatni sírjukat. A szögesdrótos határsávot nem lehetett megk özelíteni, többször hógolyóba gyűrt levelet dobtak át egymásnak a rokonok, részegnek tetették magukat és hangos énekléssel mondták el egymásnak gondolataikat. A fesztivál tagjai élőláncot alkottak a falu főútján, a mai országhatáron, ahol a két ország házai 1015 méterre vannak egymástól, s kis műsor keretében jelképesen megnyitották a határt. A falu polgármestere, Illár József letört egy szöges drót darabot a határkerítésről, s átadta a fesztivál elnökének, Hanti Vilmosnak. A fesztivál tagjai az egy he tes fesztiválprogram befejezéséül az ukrán három legfőbb közjogi méltóságnak írandó levelélről döntöttek, amelyben kérik a kettészakított magyar faluban a kishatárforgalom elindítását, amelyről az egyik fél, a Szlovák parlament már döntött. vissza Kiadó: Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma Karcsúbb európai uniós költségvetést szorg almazott egy cikkében a svéd kormányfő Stockholm, 2005. július 3., vasárnap (MTI/Reuters) - Karcsúbb európai uniós költségvetést s zorgalmazott egy vasárnap közölt cikkében Göran Persson svéd kormányfő, és síkraszállt az EU mezőgazdasági támogatási rendszerének reformjáért. A múlt hónapban lezajlott brüsszeli EUcsúcson Svédország csatlakozott NagyBritanniához a hosszú távra (200 72013) szóló EUköltségvetés elutasításában. Persson kiemelte a Dagens Nyheter svéd lap számára írt cikkében: a javasolt költségvetés 800 millió svéd koronával (102 millió euró) megemelte volna Svédország éves nettó befizetését. "Az természetes, hogy Svédország a nettó befizetők között van, de az nem fogadható el, hogy mi viseljük a legnagyobb terhet az egy főre számított befizetések tekintetében. Ez aránytalanság, amelyet korrigálni kell" - szögezte le. Mint írta, Svédország - tekintettel az unió múlt évi kibővítésére - el tudja fogadni az EUköltségvetésbe való befizetéseinek bizonyos növekedését, de elfogadhatatlan számára egy olyan költségvetés, amelyben "semmi sem fékezi hatékonyan a svéd befizetések növekedését". Álláspontja szerint lényegese n le lehetne faragni a regionális és strukturális segélyezésből, ha az EU világosabban összpontosítana az új tagállamok szükségleteire. Ez ugyanakkor utat nyitna az általános költségvetési szint lejjebb szállítása előtt is - írta, jelezve, hogy azt tartaná helyesnek, ha a befizetések felső határa az EU összegzett bruttó nemzeti jövedelmének 1 százaléka lenne. Persson sürgette az EU közös mezőgazdasági politikájának reformját, a támogatások csökkentését is. "Ha ésszerűen gondolkodunk, a mezőgazdasági po litika nem képezheti a közös költségvetés gerincét" - vélekedett. Írása szerint a mezőgazdasági politikával kapcsolatos felelősséget és kifizetéseket fokozatosan át kellene helyezni az EU szintjéről az egyes tagállamok szintjére. Véleménye szerint ink ább Európa globális versenyképességének fokozására kellene helyezni a hangsúlyt. Úgy kellene átszervezni a 25 tagállamot tömörítő integrációs szervezet közös költségvetését, hogy az a fenntartható növekedésre, a foglalkoztatásra, a kutatásra, a fejlesztésr e, az információs technológiára és a képzésre összpontosítson, s az EU további bővítésével kapcsolatos kiadásoknak is kiemelt helyet kellene kapniuk benne - fejtegette. Kifejezte reményét, hogy az európai integrációs szervezet soros elnökségét betöltő NagyBritannia kormányfője, Tony Blair át tudja lendíteni az EUt a költségvetés kérdésében kialakult holtponton. vissza Ne tagadjunk le egy évezredes együttélést Népszabadság • Sz. J. P. • 2005. július 4. Miklosk o: Sok szlovák veszélyeztetettséget érez a magyarok részéről Támadások pergőtüzébe került, miután Budapesten a német Adalbert Alapítvány idei díjának átvétele után bocsánatot kért a szlovákiai magyaroktól a második világháború utáni meghurcoltatásaikért Frantisek Miklosko, a szlovák parlament volt elnöke. Ján Slota, a magyarellenességéről elhíresült pártvezér hazaárulónak kiáltotta ki Mikloskót. A kormánypártiak óvatoskodva magánvéleménynek nevezték ezt a megkövetést, amelytől a legtöbben elhatárolódtak.
