Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-21
24 rá oka. Hadd emlékeztessek: Kovács László külügyminisztersége utolsó hónapjaiban Izrael iránti elfogultsággal vádolta az Egyesült Államokat . Azért az jó, hogy a Fidesz egyik vezető külpolitikusa Amerikabarátabb, mint az MSZP főkülpolitikusa. Pedig a Fideszkormány idején olyannyira lehűlt a két ország kapcsolata, hogy Bush elnök nem fogadta a Bostonba látogató Orbánt. Ez még Grósz Károllyal sem esett meg annak idején, hisz ő bejutott Ronald Reaganhez. Teszem hozzá: már egy tavaszi konferenciáról szóló tudósítást hallgatva is megütötte a fülemet, hogy ön hangsúlyosan stratégiai szövetségesünknek nevezte az USAt - hasonló kijelentés ritkán ha ngzott el 1998 és 2002 között fideszesektől. A Fideszben egyáltalán nem újdonság, hogy fontosnak tartjuk az euroatlanti politikát. A koszovói válság idején Magyarország jelentős kockázatot vállalt azzal, hogy az Egyesült Államok mellé állt - Clinton és Orb án Viktor között rendkívül szoros munkakapcsolat alakult ki. Vita Washington és köztünk abban volt, hogy igaze az USA álláspontja, miszerint a kommunizmus lezárultával a középeurópai stabilitást leginkább a nacionalizmus fenyegeti, melynek állítólagos ké pviselői a jobboldali, kereszténydemokrata politikai képződmények. S ebből levonhatóe a következtetés, hogy a stabilitás érdekében kifizetődőbb a baloldali, utódkommunista képződményekkel való együttműködés. Több jel is arra mutat, hogy az USA felülvizsgá lja álláspontját - köszönhetően egyebek mellett a térségben zajló demokratizálódási forradalmaknak: Grúziának, Ukrajnának. Bush baltikumi látogatása során tett kijelentései ebbe az irányba mutatnak. Az atlantizmust elvi alapon valló középeurópai konzervat ív erők igenis az Egyesült Államok fontos partnerei. Ez persze nem jelenti, hogy mindig mindenben egyetértünk, de hogy Amerikától és a NATOtól várjuk Európa biztonságának garantálását, ebben nálunk vita nincs. A biztonság kérdése most, a londoni merényle t után különösen aktuális. Ebben nincs mellébeszélés: a merénylet nem az angolok - ahogyan szeptember 11e sem az amerikaiak vagy a madridi vonatrobbantás sem a spanyolok - ellen irányult, hanem azon világ ellen, melyhez Magyarország is tartozik. Vagyis sz övetségeseinkkel közösen mindent meg kell tennünk a terrorizmus ellen. A robbantásokkal egy napon Romániában bukott az RMDSZt is magában foglaló koalíc ió. Vélhetően előrehozott választások lesznek. Mit vár tőlük? Románia számára a legnagyobb tét a zökkenőmentes EUcsatlakozás. Remélem, ezzel tisztában vannak e helyzet előidézői is. Bízom benne, hogy az erdélyi magyarság megőrzi parlamenti képviseletét. E hhez szükségesnek látszik a magyarság minél teljesebb egységének megteremtése, ami az erdélyi magyarság autonómiájának megteremtéséhez is nélkülözhetetlen. Külpolitikai vonatkozású döntést hozott a Fidesz legutóbbi kongresszusa: határon túli magyarok is b eléphetnek a pártba. Miért? Ma is áll az Orbánkormány nemzetpolitikájának két pillére. Az egyik, hogy a határon túli magyarok megmaradásának legfontosabb tényezője: kivívjáke autonómiájukat. A másik a határokon átívelő nemzetegyesítés. Az állam, az Országgyűlés, a kormány feladata segíteni a határon túliakat. Hogy jön ebbe egy párt? Okos ötlet kiterjeszteni a pártpolitizálást, tagtoborzással erősíteni a kinti kisebbség megosztottságát? Kongresszusunk döntése illeszkedik a nemzetegyesítés logikájába. Már három évvel ezelőtt, az alap szabálymódosítás során gondolkodtunk ezen. Gyanítom, elsősorban ön gondolkodott róla. Hiszen a Fideszben Németh Zsolt a "határon túli felelős". Elnökségi ülésen beszélgettünk erről, nem mernék megesküdni, hogy tőlem származott a felvetés. Talán igen. Ese tleg Kövér Lászlótól. Lacival kellene tisztáznom a szerzői jogot. Az uniós szabályozás lehetővé teszi az azonos pártcsaládhoz tartozó tagok csatlakozását. Hibás feltételezés, hogy a tagság megnyitásával határon túlra visszük a pártpolitikát. A kinti magyar ok körében egyébként sem a Fidesszel szemben élnek komoly fenntartások. Köszönhetően a december ötödikei, a kettős állampolgárságról szóló népszavazásnak. Mélyebbek a gyökerek. A jobboldal úgy érzi, a teljes kárpátmedencei magyarságért felelősséggel tart ozik, a baloldal gondolkodásában viszont gyakran konfliktusban áll a 10 millió magyar állampolgár, illetve a határon