Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-21
16 Egy másik vita arról szól, hogy a térség sok országának két vagy három részre szakadása akadályozza akár már a szóértést is. Hogyan lehetne kiegyezni e gymással? Erről többek között Kopátsy Sándor, Lőrincz László, Vitányi Iván mondja el véleményét. Mindez rendkívül értékes, mert a tervek készítéséhez ismerni kell a hagyományokat, a régebbi kapcsolatokat és a családok, egyesületek, szakmák, ipartestületek beszámolóinak százai láttán volna okunk igazi örömre. Ilyen jó példának tartom Bejczy Delinka A vízi turizmus az országok közötti kapocs című beszámolóját. Röviden: régen a rábai vízi turizmus nagyon kedvelt volt. Erre alapozva, most megalakították a Nat urparkRaab Egyesületet. Megtalálták azt az embert Décs Sándor személyében, aki időt, energiát nem kímélve építi a kapcsolatot. A partner – aki néhány kilométerre ugyanazon az ügyön fáradozik – a jennerdorfi vízi szervezet. Ma már összefogva dolgoznak a Rá bapart helyrehozatalán a vízi turizmus újraéledésén. Hány olyan kisebbnagyobb közösség van, amely a hobbi, a turizmus, a kultúra, de holnap egymást kiegészítő szakmák egyesítésével erkölcsi és anyagi hasznot is hozhat a résztvevőknek! Azt is tudomásul k ell vennünk, hogy eleddig KözépEurópa újkori együttműködése sem a KGSTben, sem a kapitalista környezetben állami szinten nem alakult ki. Az állam építsen jó utakat, készítsen egyszerű adózási és vámolási megoldásokat, de a többit családokra, kis- és közé pméretű gazdaságokra, vállalatokra, ipartestületekre, kamarákra kell bízni. Sokat segíthet, ha gyerekeink megtanulják egymás nyelvét, és elevenné tesszük a kulturális cserét. Nagy segítség lenne, ha például a Magyar Hírlap, amely annak idején üdvözölte Ha nkiss Elemér kezdeményezését, vállalná a KözépEurópát építő munka ismertetését, és példát mutatna a tömegkommunikáció más képviselőinek, hogy van végre egy mozgalom, ahol nem számít a pártállás, amit nem kell politikával megfúrni, és ahol nem kell könyörö gnünk a gazdagok segítségéért. Csinálhatjuk a magunk feje szerint. Hát csináljuk! vissza Újabb próbálkozás az autonómiával [2005.07.21] SZÉKELYFÖLD A magyar nyelv hivatalossá tételét szeretné elérni két honatya Két RMDSZe s honatya Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezetet nyújtott be a román képviselőház illetékes bizottságához. Garda Dezső gyergyószentmiklósi képviselő és Sógor Csaba csíkszeredai szenátor elképzelése szerint a Székelyföld – mint Románián belüli önálló közigazgatási egység – a jelenlegi Hargita és Kovászna megyét, illetve Maros megye egy részét foglalná magába. Itt a magyar ugyanolyan hivatalos nyelv lehetne, mint a román, és létrejönnének az önrendelkezés gyakorlati megvalósításához szüks éges intézmények is. A kezdeményezők szerint a törvénytervezet sem Románia területi épségét, sem a nemzeti szuverenitást nem veszélyezteti. A két politikus azonban nemigen reménykedik a törvénytervezet elfogadásában. Garda Dezső a Reggel érdeklődésére elm ondta: céljuk csupán az, hogy az autonómia gondolatát ébren tartsák. „Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter egyszer azt nyilatkozta, hogy Romániában nincs igény az autonómiára – mondta a képviselő. – Ez pedig nem igaz.” Garda hozzátette: az RMDSZ 2004 ősz én éppen az autonómiával kampányolt, így a szövetségnek kötelessége volt lépni az ügyben. „Képviselőként be kell tartanom a választási ígéreteket” – tette hozzá. A lépés ennek ellenére nem aratott osztatlan sikert a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vez ető tisztségviselőinek sorában. Markó Béla úgy látja, nincs itt az ideje a hasonló törvénytervezetek benyújtásának, annál is inkább, mivel ezek eleve elutasításra vannak ítélve. Székelyföld területi autonómiájáról már az előző kormányzati ciklusban is beny újtottak egy törvénytervezetet, amely végül hatalmas sajtóviták után kerülhetett csupán a Ház napirendjére, és az RMDSZ képviselőin kívül mindenki ellene szavazott. Azóta az autonómia gondolata különböző szinteken újra és újra felbukkan. Nemrég a Magyar Polgári Szövetség biztatására döntött úgy több székelyföldi település önkormányzata, hogy népszavazást ír ki a kérdésről. Ezeket a népszavazásokat végül sehol sem tartották meg, mert az erről szóló tanácshatározatokat a kormányt képviselő megyei prefektúrá k megtámadták a közigazgatási bíróságon. Székelyföld egyes részein – különösen Háromszéken – népszerű gondolat, hogy a meglevő fejlesztési régiókat kellene átszervezni, ezek létrehozásakor ugyanis a Székelyföldet egyazon régióba sorolták Fehér, Brassó és S zeben megyével, amelyek kulturálisan és gazdasági fejlettségüket illetően is eltérnek a magyar többségű vidékektől. Szintén az autonómia volt az éppen zajló XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keddi napjának fő témája is. vissza • Lukács János, Kolozsvár
