Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-21
12 utóbb a nép megválasztotta Szerbia köztársasági elnökéül, aki nem sok vizet zavarhat ezen a poszton. Olykor meg mintha nem is törekedne zavarni. Ennyire futotta abból a lendületből , amelyet 2000. október 5e hozott magával. Szerbiában még ma is Milosevics alkotmánya van érvényben, és egyelőre nem is látni, mikorra változhatnának meg annyira a politikai erőviszonyok, hogy az ország új alkotmányra tehessen szert. Mindennek ellenér e annyi bizonyos, hogy Szerbia is mielőbb az Európai Unióhoz szeretne csatlakozni. Vajon immár ez a prioritás, vagy még mindig van ennél fontosabb Belgrád számára? vissza Quo vadis, Európa? • S zájer József írása Népsza badság • Fórum • 2005. július 21. Európa mélyen elbizonytalanodott. Kudarcot vallottak az Európai Unió következő költségvetési ciklusának kereteiről folytatott legmagasabb szintű tárgyalások, és megbukott két nagyon fontos tagállamban az alkotmányos szerződésről kiírt népszavazás. A költségvetési tárgyalások is megmutatták, hogy két egymástól gyökeresen eltérő európai felfogás csap össze egymással: azoké, akik azt szeretnék, ha az integráció a szabad kereskedelmi térség szintjén ragadna le, illetve azoké, akik egy politikailag egységes Európai Unióban gondolkoznak. A francia elnök elsősorban azért írt ki népszavazást az Európai Unió alkotmányos szerződéséről, mert a francia politikai elit úgy gondolta, ezzel is demonstrálja Európa előtt, milyen egy hangúlag áll ki a francia nemzet az egyébként francia gyökerű, jelentős mértékben franciák által és franciák szája íze szerint (a korábbi francia köztársasági elnök vezette Konvent által) megfogalmazott alkotmányos szerződés mellett - megerősítve a francia befolyást az uniós döntéshozatalban. (Chirac elnöknek nem ez volt az első tévedése. Emlékezzünk, biztos kormányzati többség birtokában előre hozott választásokat írt ki, melyet az ellenfél, a szocialisták nyertek meg.) Az Európai Unió a jelenleg hatályb an lévő nizzai szerződés alapján működőképes. Most is annak alapján működik huszonöt tagországgal. Az alkotmányos szerződés elfogadása természetesen fontos előrelépés lenne, ha nem is akkora, amekkorának számos brüsszeli politikus és szakértő beállítja. Em lékszem, amikor Nizzában aláírták a jelenlegi alapszerződést, akkor azt mondták, azért teszik, hogy működőképessé tegyék az európai döntéshozatalt az új tagországokkal kibővült unióban. Valóban igaz, hogy az alkotmányos szerződéstervezet elutasítása egy nagy európai vállalkozás kudarcát jelenti, ami jó ideig káoszhoz vezethet az európai intézmények építkezésében. Félő, hogy az unión belüli légkör is megváltozik. Ugyanakkor számos, Európa számára nagyon fontos téma most van napirenden, és nekünk, magyarokn ak elsősorban e kérdésekre kell összpontosítani figyelmünket. Ezek közül a legfontosabb a következő hét évre szóló költségvetési tervezés. Európa rosszul áll a világméretű versenyben, hisz az Európai Unió gazdasági teljesítménye nemhogy közeledett volna az Egyesült Államokéhoz vagy Kínáéhoz, hanem éppen távolodott. Az alkotmányos szerződés többek között erre a problémára is megoldást adott volna - eljárási oldalról támogatva olyan többségi döntések megszületését, amelyek segíthetik az uniót az Egyesült Ál lamokkal vagy a TávolKelettel folytatott versenyben. Meggyőződésem ugyanakkor, hogy a mai jelentős mértékben elmeszesedett európai gazdaságot épp az elmúlt évtizedben hatalmas változásokat végrehajtó, dinamikus új tagországok példája újíthatja meg. Az E urópai Unió válaszút elé érkezett. Az utolsó mentőöv a régi tagállamok számára a bővítés volt: egy szélesebb piaccal javítani Európa versenyképességét. Kissé visszásnak tűnik számunkra, hogy egy olyan unió, amely egyik létfeltételének a folyamatos bővítést tekinti, a rászoruló tagállamokat egyre kevesebb támogatáshoz juttatja.
