Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-21
8 csak a vádirat elk észülte után születik majd döntés arról, hogy az eljárást Szlovákiában, vagy Magyarországon folytatjáke le a magyarok ellen. Révkomáromban azóta is élesen bírálják, hogy a szélsőjobboldali egyenruhásokat beengedték a városba. A helyi zsidó hitközség f rissiben tiltakozott, amiért a történelem legsötétebb korszaka után - egyelőre békésen, de nyilvánvaló cinizmussal - nosztalgiázó szélsőjobboldaliak olyan fajgyűlölő indulatokat demonstrálnak, melynek nyomán annak idején hetvenezer szlovákiai zsidót, köztü k 2500 révkomáromit hurcoltak haláltáborokba. A helyi önkormányzat több képviselője is hasonló felháborodással tiltakozott a "csendes provokáció" ellen. Ugyanezek a fekete egyenruhások néhány hete leköpdösték Kossuth Lajos rozsnyói szobrát és annak eltávol ítását követelték. A TASR szerdai jelentésében nem esik szó arról a hétfőn ismertté vált körülményről, hogy a szlovák szélsőjobboldaliak ellen egy ismeretlen személy feljelentést tett Szlovákia legfőbb ügyészségén, mert a párt programját egyértelműen f ajgyűlölőnek találja. A SME című liberális polgári lap hétfői ismertetetéséből tudni lehet, hogy a Szlovák Testvéri Közösség az ország demokratikus rendjének felszámolását, a NATO elhagyását, az egyházak többségének betiltását, a nemzeti kisebbségek társad almi kirekesztését, a kisantant felújítását és a rendi társadalom létrehozását tűzte ki célul, és olyan tömegpusztító biológiai és vegyi fegyverek, valamint atomfegyver beszerzését tartja ajánlatosnak, amelyek Szlovákia fenyegetettsége esetén az ellenséges területen, Magyarországon is bevethető lenne. vissza Bizalmat kért a parlamenttől a román kormányfő az ország előtt álló legfontosabb célkitűzések megvalósításához Bukarest, 2005. július 20., szerda (MTI) - A árvizek ut áni újjáépítéshez, Románia 2007. évi európai integrációját szolgáló erőfeszítésekhez és az igazságügyi reform kiteljesítéséhez kérte a parlament bizalmát és támogatását román kormányfő szerdán. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök a román alkotmányba n biztosított jogával élve kormánya elkötelezettségét kifejező politikai nyilatkozatot tett a rendkívüli ülésszakra összehívott román parlament két házának együttes ülésén. A kormányfő rámutatott, azért élt alkotmányos jogával, hogy az ország jelenlegi helyzetében ily módon kérjek ki a parlament támogatását kormányának első rendű, rövid- és középtávú céljaihoz. A Romániát az utóbbi hónapokban ért természeti csapásokról azt mondta, hogy az utóbbi évtizedek legsúlyosabb árvizeiről van szó. Miután együ ttérzését fejezte ki az árvíz sújtotta lakossággal, leszögezte, hogy kormánya minden szükséges intézkedést megtesz azért, hogy mielőbb rendeződjék az érintett lakosok élete. Hangoztatta, hogy súlyosbították a természeti csapást a nyakló nélküli erdőirt ást idéző fakitermelések és a törvénytelen építkezések, ezeknek a megfelelő törvények módosításával a jövőben elejét kívánják venni, az eddigi törvénytelenségeket pedig esetről esetre kivizsgálják és az elkövetőket szigorúan felelősségre vonják. Ami az európai integrációját illeti, Tariceanu hangsúlyozta: kormánya politikai felelősséget vállal minden erőfeszítés összpontosításáért annak érdekében, hogy Románia a tervezett időpontban, tehát 2007. január elsején csatlakozhasson az Európai Unióhoz. A k ormányfő rámutatott: az ország igazságügyének megreformálása úgy, ahogy azt kormánya néhány héttel ezelőtt a parlament elé terjesztett törvénycsomagban kidolgozta, "a régi struktúrák, érdekek és cinkosságok ellenállásába ütközött". Kormánya mégsem tekinti elveszettnek a román igazságszolgáltatás megreformálásáért folytatott küzdelmet, amelyet folytatni kíván. Mert bár az alkotmánybíróság döntése szűkítette a reform körét és megnyirbálta a kormány célkitűzéseit, ez nem jelenti azt, hogy kormánya lemondott vo lna az igazságügy megreformálásáról. Ebben az összefüggésben tett említést az alkotmánybíróságra vonatkozó törvény és a román alkotmány módosításáról. Még pedig olyan értelemben, hogy visszaállítsák annak lehetőségét, hogy a parlament kétharmados többségge l megváltoztathassa a taláros testület egyik vagy másik döntését, illetőleg az alaptörvényt úgy módosítsák, hogy a parlamentnek, mint a nép törvényes képviselőjének legyen utolsó szava a törvények ügyében. Az ülést vezető szenátusi elnök emlékeztette a parlament képviselőit: három nap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy egy esetleges bizalmatlansági indítvánnyal megkérdőjelezzék a kormányfő politikai nyilatkozatának célkitűzéseit, más szóval: a kormányt magát. A parlamenti pártok képviselőinek az ülés után tett nyilatkozataiból ítélve bizalmatlansági indítvány benyújtására aligha kerülhet sor. Ami azt jelenti, hogy rövid általános vita után a törvényhozás két házának együttes ülésén szavazásra bocsátják a miniszterelnök politikai nyilatkozatát. A szavaz ás eredményéből lesz látható, milyen parlamenti támogatásra számíthat a kormány a nyilatkozatban vázolt célok megvalósításában. Két héttel ezelőtt, azt követően, hogy a parlament bizalmat szavazott a Tariceanukormánynak a tulajdonjogi viszonyokra és a z igazságügyi reformra vonatkozó törvénycsomag ügyében, az alkotmánybíróság viszont érzékeny
