Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-20
22 Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Szövetség nevű szerbiai párt elnökét és két ismert elvtársát: Kern Imrét és Bunyik Zoltánt a korrupció, a hivatali visszaélések és különböző pénzügyi manipulációk vádjával készülnek letartóztatni a szerb hatóságok. Leg alábbis erre enged következtetni az elmúlt egykét hónap eseménysorozata. Ágoston Gabriellát, aki a kilencvenes években Kasza József szabadkai polgármester titkárnője volt, és aki számos gyanús okmányt írt alá akkori főnöke helyett, vizsgálati fogságba hel yezték. Amikor ezeket a sorokat írom, „Gabica” immár két hónapja a rácsok mögött sírja vissza a régi szép balkáni hiperinflációs időket. Azonos sorsra került a hírhedt Nemes házaspár, Franka és Gábor, a Subiro nevű cég tulajdonosai, akiket azzal gyanúsítan ak, hogy törvényellenesen játszottak különböző zsíros ingatlanokat Kaszáék kezére. Hol Frankát, hol Gábort sittelik le egyegy hónapra. Egyelőre nem tudni, hogy a csíkos pizsamában elmélkedő három derék magyar közül ki (és mit, mennyit) köpött Józsefék kár ára. A szerb sajtó számos cikket jelentetett meg a botrányról, és találgatásokba kezdett, vajon mikor szorulnak dutyikajára a VMSZ magas funkcionáriusai. A közvetlenül Kaszától függő (és ennél fogva a hátsójába bújó) délvidéki magyar napilap is aggódva te tte fel a kérdést, vajon a testes Józsi tényleg vizsgálati fogságba kerüle. Eközben a korrupciós botrány kirobbantásában kulcsszerepet játszó Mirko Bajics szabadkai tanácsnok és vajdasági képviselő, valamint Branimir Nikolics, az Ellenállás (Otpor) szaba dkai tagja sorra tartják sajtótájékoztatóikat, melyeken lebegtetik a meglehetősen hitelesnek és meggyőzőnek tűnő terhelő anyagot, mely arról szól, hogy Kaszáék nagy valószínűség szerint tényleg nyakig lehettek a korrupcióban. Az egyik legkirívóbb példa Kas za legendás gigászi kelebiai telke, melyet fiktív árverésen játszottak a kezére (illetve lánya, Hajdú – született Kasza – Kinga kezére), persze potom pénzért. Ez teljes mértékben bizonyított eset, melynek dokumentumait a kilencvenes években Sepsey Csaba, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt alelnöke halászott ki, és tárta a nyilvánosság elé. Az akkoriban még bátor és ellenzéki Képes Ifjúság teljes egészében közölte az erről szóló írásos bizonyítékokat. Az említett esetről a Kapu is cikkezett. Aki kíváncsi a ré szletekre, lapozza fel folyóiratunk két évvel ezelőtt megjelent számait. Persze a kelebiai telek csupán egy kölyökbálna Kasza, Kern és Bunyik tengerében. Akad még számos szörny a mocsárban. Például egy dúsgazdag szerb műnépdalénekesnő (Lepa Brena) eldicse kedte, hogy amikor a floridai villájában tölti a nyarat, gyakran együtt kávézik a szintén ott nyaraló Kasza Józseffel. E nyilatkozat hitelességének ellenőrzése folyamatban van. A délvidéki ingatlanok ügye ennél természetesen közvetlenebbül érint bennünket, a fenti példa csak alátámasztja Kasza mérhetetlen gazdagságát. Mint ismeretes, a belgrádi Blic napilap Kaszát annak idején a 83. leggazdagabb szerbnek kiáltotta ki. Miután Kasza ez ellen egy szóval sem tiltakozott, az állítás nyilván igaz. Akadnak persze a fentieknél jóval pitiánerebb ügyek is, melyek máris bizonyítást nyertek Bajics révén. Bemutatta ugyanis azokat a papírokat, melyek minden kétséget kizáróan rávilágítanak, hogy Kaszáék nemcsak telkek, házak, lakások, paloták vásárlására használták a költ ségvetési eszközöket, hanem például a magánjellegű telefon, illetve mobilszámlák fedezésére is. Kasza sofőre a szabadkai polgárok pénzén egyetlen hónap alatt 210 ezer dinárt dumcsizott el mobilon. Ez egy délvidéki polgár csaknem kétéves nettó bérének megf elelő összeg. Ugye mondanom sem kell, hogy Kasza és Kern ennél jóval többet sóderoltak a számlánkra. És akkor még hol vannak a nagyobb csalások, hamisítások, alapítványi és egyéb pénzmosások. A korrupciós ügyek feltárásán kívül Bajics kitért Kasza és a Mi losevicspárt kilencvenes évekbeli politikai kapcsolataira is. Azt állította, hogy 2004. október 4én (egy nappal Milosevics bukása előtt) Kasza egy szabadkai szocialista lakásán szerb és magyar elvtársaival együtt dolgozta ki a stratégiát a bukta esetére. Bajics beharangozta, hogy az egyik következő sajtótájékoztatóján a nyilvánosság elé tárja, kinek a lakásán tartózkodott Kasza azon az ominózus napon, miről és kivel beszélgetett. Állítólag tárgyi bizonyítékokkal támasztja alá a történetet. Persze nemcsak Bajics és Nikolics tartott sajtótájékoztatót. Megtették ezt a sitt szelétől megtántorodott hőseink is, akik természetesen szűzies ártatlanságukat hangoztatták. A korrupciós vádakat (még azokat is, amelyek egyértelműen bizonyítottnak tűnnek) a vajdasági mag yarság elleni hadjáratnak nevezték. Elmondásuk szerint jobb lenne, ha a szerb hatóságok a magyarverések elkövetőit fognák el. Engedtessék meg egy megjegyzést: Kaszáék 15 éven keresztül (tehát Milosevics, majd Gyingyics uralma alatt) magas posztokat töltöt tek be, mi több, Kasza három évig a szerb kormány egyik alelnöke volt. A délvidéki magyarok ellen elkövetett legtöbb atrocitás pont abban az időszakban történt. Mit tettek Kaszáék ezek megakadályozása, majd a vétkesek előállítása és megbüntetése érdekében? Semmit. Hány elkövetőt állítottak a bíróság elé Kaszáék erőteljes uralma alatt? Egyet sem. Ennek tudatában gusztustalannak és gyomorforgatónak tartom, hogy a VMSZesek a magyar áldozatok mögé bújva próbálják elterelni a figyelmet az igencsak valószínűsíth ető bűneikről. Továbbá: miért lenne az egész délvidéki magyarság elleni hadjárat, ha néhány enyveskezűnek tűnő magyart valaki tárgyi bizonyítékok birtokában korrupcióval vádol meg?! Legfinomabban mondva undorító, hogy Kaszáék megint (amikor azt persze a pi llanatnyi érdekük megköveteli) az egész délvidéki
