Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-02
12 identitásválasztás, hanem az identitás szabad vállalásának elve mellett tör lándzsát. Szerintem is ez az idézett normaszövegből kibontható helyes értelmezés. A kérdés azonban ennél bonyolultabb, ugyanis éppen az e mlített törvényi rendelkezés következő szakasza mondja azt, hogy a kisebbséghez tartozás vállalása és megvallása "nem zárja ki a kettős vagy többes kötődés elismerését", amely értelmezhető akár úgy is, hogy identitásomat innentől kezdve szabadon választhat om. Az újonnan életbe léptetni kívánt törvény ezt a két, alapvető jelentőségű rendelkezést kívánja átszabni. Előírja ugyanis, hogy az lehet kisebbségi választópolgár, aki az (egy) adott kisebbséghez tartozást vállalja és kinyilvánítja, és felvéteti magát a választói jegyzékbe. Amire tehát tizenkét évig nem volt kötelezhető az állampolgár, azt most feltételként szabja a jogalkotó ahhoz, hogy egy szavazási procedúrán részt vehessen. A kisebbségi törvény módosítása emellett finoman úgy fogalmaz, hogy törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály az egyén nyilatkozatához kötheti valamely kisebbségi jog gyakorlását, amit ez esetben úgy értelmezhetünk, hogy a kisebbségi önkormányzati választáson való részvétel kizárólag ezen (a választási iroda vezetője által elfogadott) nyilatkozat birtokában lehetséges. A módosítás amúgy a kettős vagy többes kötődés lehetőségét meghagyta, és az egyénre bízza, hogy "melyik identitását vállalja fel". Megvallani vagy nem megvallani? Sokak számára ez lesz a kérdés, ha a jogszabá ly a jelenlegi formában lép hatályba. Érthető a kormánynak az úgynevezett etnobiznisz kiiktatására irányuló szándéka. Akár egy vagy két eset előfordulása (ti. amikor nyilvánvalóan – persze ha egyáltalán állíthatunk ilyet a jelenlegi jogszabályi környezetbe n – nem az adott kisebbséghez tartozók alakítanak önkormányzatot, a nem a kisebbséghez tartozók szavazatai segítségével) is azt az üzenetet hordozza, hogy a kisebbségi önkormányzatok létrehozásának, megalakításának, fenntartásának szabályai kijátszhatók. A zaz akár "üzletileg" sem járhatnak rosszul egyesek, vagy ha úgy adódik, a nem kívánt kisebbségi önkormányzat helyett "csinálhatunk" egy másikat. A kérdés az, hogy a választói jegyzék mint védelmi mechanizmus jóe. Nem éppen a magukat egy adott kisebbséghe z tartozónak tekintőket hozzáke megalázó (kényszer)helyzetbe akkor, amikor képmutatóan meghagyják az "identitásnyilatkozat" szabadságát, de azzal a kivétellel, hogy ha szavazni akar, akkor vallja csak meg, hová tartozónak tekinti magát. Kizárjae ez a szi sztéma az "identitásbizniszelőket"? Nem, hisz a nyilatkozat csak formailag vizsgálható. A kisebbségi önkormányzatok körében előforduló visszaéléseket vissza kell szorítani, ez nem vitás. Az azonban annál inkább, milyen módszerrel tegyék ezt. A választói n évjegyzék nemcsak visszatetszést keltő, de vélhetően alkalmatlan eszköz is erre. vissza • Bihary László ügyvéd Čanakék kilépnek a kormányból, ha nem ítél ik el a srebrenicai mészárlást? Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldem okrata Liga (LSV) elnöke tegnap bejelentette, pártja nem folytatja részvételét a tartományi hatalomban, ha a vajdasági kormányzat nyíltan és világosan nem határolja el magát a srebrenicai mészárlástól. "A következõ napokban nagyon komolyan tárgyalunk koal íciós partnereinkkel. Nem tudom hogyan történhetett meg, hogy elszalasszuk az alakalmat, hogy azokban a napokban, amikor az emebriség haladó része világos ítéletet mondott a srebrenicai bűntény felett, ezt a Vajdasági Képviselõház ne tegye meg", mondta saj tótájékoztatóján Čanak. Hozzátette, a LSV nem vesz részt tovább a koalíciós hatalomban, ha nem születik szilárd megállapodás a srebrenica bűntény elítéléséről. Dušan Petrović, a Demokrata Párt (DS) alelnöke kijelentette, a Tartományi Végrehajtó Tanács nyil atkozatot fogad el Srebrenicáról, amely okmányban egyértelműen elítéli majd a bosnáykok felett 1995ben elkövetett bűntényt. A DS álláspontja teljesen világos: Srebrenicában bűncselekményt követtek el, amely az emberiség szenvedéseinek jelképévé vált, mond ta Petrović az újvidéki Dnevniknek. vissza Érdeklődnek a „lappangó magyar állampolgár ság” iránt Nagy az érdeklődés a délvidéki magyarok körében a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) által felfedezett úgynevezett „lappangó magya r állampolgárság” iránt. Rácz Szabó László, az MVSZ délvidéki elnökségi tagja szerint amennyiben a magyarországi hivatalos szervek nem ismerik el, hogy az 1941ben visszafoglalt bácskai, baranyai és muravidéki területeken élő magyarokat soha senki nem fosz totta meg a magyar állampolgárságtól, akkor bíróságnak kell majd erről állást foglalnia.
