Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-19
12 Az unió a ggódik a romániai belpolitikai felfordulás miatt Brüsszel, 2005. július 18., hétfő (MTI/Reuters) - Az Európai Unió aggódik a romániai belpolitikai bizonytalanság miatt, amely előre hozott választásokhoz vezethet, és így befolyásolhatja az ország tervét , hogy 2007ben csatlakozzék az integrációhoz. Olli Reht, az unió bővítési biztosa hétfőn tájékoztatta Calin Tariceanu román miniszterelnököt az aggodalmakról, miután Brüsszelben találkozott vele. "Bővítési biztosként kötelességem kifejezésre jutt atni a (romániai) politikai helyzet okozta nyugtalanságot... E pillanatban Románia első és legfontosabb dolga a felkészülés a tagságra, és ez különösen igaz ami az igazságügyi rendszer reformját és a korrupció elleni harcot illeti" - mondta Rehn. A rom án kormányfő tíz nappal ezelőtt előre hozott választások megrendezésének céljával bejelentette lemondási szándékát, s ezzel összefüggésben tartotta szükségesnek, hogy biztosítsa Brüsszelt: Bukarest tartja magát a határidőkhöz, függetlenül az ország belpoli tikai viszonyaitól. Romániának elsősorban az igazságszolgáltatás és a gazdasági verseny szabályozása terén van mit behoznia, ha tartani akarja magát a 2007. januári csatlakozási időponthoz. vissza Nem tartja magára néz ve kötelezőnek az alkotmánybíróság döntését a szlovák államfő Keszeli Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2005. július 18., hétfő (MTI) - Ivan Gasparovic szlovák államfő nem tartja magára nézve kötelezőnek az alkotmánybíróság azon múlt heti döntését, amellyel egy polgári csoport panasza nyomán felfüggesztette a szlovák parlament által ratifikált uniós alkotmányszerződés hatályát. A panaszosok csoportja az alapvető emberi jogok sérelmeként tartja, hogy Szlovákia nem népszavazás által, han em a parlamentben ratifikálta az unió alkotmányos szerződését. Az alkotmánybíróság a panaszt vizsgálni kívánja, ezért annak lezárásáig döntött a dokumentum hatályának felfüggesztéséről, egyszersmind közölte a köztársaság elnökével, hogy az alkotmánybíróság i elbírálás kihirdetéséig az államfő nem írhatja alá a dokumentumot. Ivan Gasparovic hétfőn hivatalos állásfoglalást tett közzé, melyben közli: nem tartja kötelezőnek, hogy méltányolja az alkotmánybíróság intézkedését, mert az alkotmány szerint a köztá rsasági elnök hivatott aláírni a nemzetközi egyezményeket, és az alaptörvény erre vonatkozóan nem szab további feltételeket az államfőnek. Marek Trubac elnöki szóvivő nyilatkozata szerint az alkotmánybíróság nem hozhat ilyen határozatot, és mint erre a határozat indoklásának megfogalmazásából is következtetni lehet, ennek a legfőbb taláros testület is tudatában volt, amikor a dokumentum hatályának felfüggesztéséről döntött. Ján Mazák, az alkotmánybíróság elnöke az államfő álláspontját nem kívánta ko mmentálni. vissza Új kisantantot és tömegpusztító fegyvereket akar Szlovákiának a Révkomáromban felvonult szlovák párt Keszeli Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2005. július 18., hétfő (MTI) - A kisantant újraszervezése és tömegpusztító fegyverek beszerzése is szerepel annak a szlovák szélsőjobboldali pártnak a programjában, melynek a náci idők szlovák félkatonai szervezetének egyenruhájába öltözött tagjai erődemonstrációkat rendeznek Szlovákiában; a közel múltban ők köpdösték le Kossuth Lajos szobrát, majd Révkomáromban szócsatába keveredtek magyar ellentüntetőkkel. A SME című szlovák polgáriliberális lap úgy értesült, hogy a Szlovák Testvéri Közösség ellen most feljelentés érkezett Szlovákia legfőbb ü gyészségére. Ezt az ügyészség szóvivője is megerősítette. A belügyminisztériumban törvényesen bejegyzett politikai erőt fajgyűlölő indítékok motiválta bűncselekmény gyanúja miatt jelentette fel egy ismeretlen személy. A lap ismereti a párt programját, amelyből kiderül, hogy a szélsőjobboldali erő egyebek között az ország parlamenti demokráciájának felszámolásáról, a legtöbb egyház betiltásáról, a nemzeti kisebbségek társadalmi kirekesztéséről, a kisantant felújításáról és olyan tömegpusztító fegyverek és eszközök beszerzéséről álmodik, amelyek az ellenség megsemmisítése érdekében annak területén is alkalmazhatók lennének. A pontosítás szerint "vegyi és biológiai, vagy atomfegyverre" gondolnak. A vezetőjüket nyilvánosan "Vezér"nek szólító, rendezett , katonás sorokban közterületen menetelő társaság a szlovák államiság elsődleges ellenségének Magyarországot jelöli meg, ezért fontosnak tartja Szlovákia déli határainak megerősítését, és úgy találja, hogy "a közös nagymagyar álom" csak a szlovákrománsze rb szövetséget alkotó kisantant "közös erejével verhető és verendő szét, mert KözépEurópára csak ez után köszönthet rá az igazi béke és nyugalom".
