Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-19
10 Eközben a belgrádi bíró ság a legsúlyosabb ítélettel sújtotta az elkövetőket Ivan Stambolic volt szerb elnök meggyilkolásáért és a Vuk Draskovic elleni merényletkísérlet bűnperében. Milorad Ulemek Legiját, a különleges rendőri alakulatok volt parancsnokát és két társát maximális 4040 évi, Radomir Markovic volt szerbiai rendőrfőnököt 15 évi, egy további magas rangú rendőrtisztet pedig négy év börtönre ítélték. vissza "Abszolút normálisak a románmagyar kapcsolatok" - válaszolta Németh Zsoltnak a r omán képviselőház külügyi bizottságának elnöke Bukarest, 2005. július 18., hétfő (MTI) - Normális állapotban vannak a románmagyar kapcsolatok, Németh Zsolt tusnádfürdői kijelentései "kizárólag konjunkturális értékűek" - válaszolta magyar kollégájának Stefan Glavan, a román képviselőház külügyi bizottságának elnöke hétfőn a Rompres hírügynökségnek adott nyilatkozatában.. A román parlament alsóházának külügyi vezetője a magyar Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének a XVI. Bálványosi Nyári Szabadeg yetem és Diáktábor megnyitása alkalmából az MTInek adott nyilatkozatában is megfogalmazott azon kijelentésére válaszolt, miszerint "válságban vannak a románmagyar kapcsolatok". A román politikus Németh Zsoltnak a fórum megnyitása alkalmával elmondott bes zédének ezzel összefüggő kitételeire is reagált. A Rompres szerint a szabadegyetemen Németh Zsolt a többi között azt mondta, hogy szeretne konkrét eredményeket látni a románmagyar gazdasági kapcsolatokban nélkülözhetetlen északerdélyi autópálya ügyéb en. Egyszersmind szóvá tette a románmagyar kapcsolatoknak a közigazgatási autonómiával összefüggő elemét. A magyar politikus kifogásolta, hogy ebben a vonatkozásban az utóbbi 15 év román politikájában "az ígéretek valóságos inflációja" tapasztalható. Stefan Glavan a magyar politikus felvetéseire válaszul azt mondta, hogy az északerdélyi autópálya nem lehet a románmagyar kapcsolatok "abszolút meghatározó eleme". A román képviselőház külügyi bizottságának elnöke hozzátette: a román és a magyar kormány szeptemberben esedékes bukaresti közös ülése az első ilyen jellegű esemény, amely azt mutatja, hogy nem rosszabbodtak a románmagyar kapcsolatok. vissza A magyarmagyar összetartozás európai uniós kihívásait és lehetőségei t mérlegelik az idei tusnádfürdő szabadegyetemen Tusnádfürdő, 2005. július 18., hétfő (MTI) - Megnyílt a XVI. Bálványosi Nyári Szadadegyetem és Diáktábor hétfőn Tusnádfürdőn, a neves székelyföldi üdülőhelyen. Az eredetileg a közeli Bálványosfürdőn elindult, s az ottani lehetőségeket időközben kinövő szabadegyetem néhány éve az alcsíki medence nevezetességének számító Tusnádfürdőre tette át székhelyét. Ezzel magyarázható, hogy szervezői és hagyományos részvevői a két helységnévből létre hozott "keres ztezéssel" Tusványosnak nevezték el kedvenc fórumukat. Az idei egyhetes rendezvénysorozat összefoglaló címe Összetartozunk? Az Európai Unió kihívása és lehetősége. - Erre a kérdésre válságos körülmények között keressük a választ - mondta az MTInek Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. A FideszMPSZ vezető politikusának véleménye szerint válságban van a magyar nemzetpolitika, válságban vannak a románmagyar kapcsolatok és válságban van az Európai Unió is. Németh Zsolt hang súlyozta, hogy meg kell találni a válságból kivezető utat, megkeresni az együttműködési pontokat mindhárom területen, végül meg kell valósítani a körvonalazódó elképzeléseket. - A tusványosi tábor erénye, hogy párbeszéddel, a fogalmak tisztázásával, az emberi kapcsolatok létrehozásával képes hozzájárulni a megoldáshoz - fűzte hozzá Németh Zsolt. A szervezők nevében Szabó András főszervező, az erdélyi ErGo Egyesület képviselője köszöntötte a táborlakókat, majd Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzet i Tanács (EMNT) alelnöke szólt a magyarmagyar összetartozásról. Szilágyi Zsolt beszédében azt a kérdést vetette fel, hogy összetartoznake azok a magyarok, akik a barikád másmás oldalán állnak egymással szemben. Az európai integrációs folyamatta l kapcsolatban kijelentette, hogy a csatlakozás önmagában nem old meg mindent, csak céljai megfogalmazásával és azok következetes érvényre juttatásával tud eredményt elérni egy kisebbségben élő nemzeti közösség. Megnyitóbeszédet mondott Emil Constantin escu volt román államfő is, aki felvetette a románmagyar, illetőleg a Románia és Magyarország közötti összetartozás néhány kérdését. Hangsúlyozta az e kérdésekről szóló vita szükségességét, a közös válaszkeresés fontosságát. "Itt az ideje, hogy visszatérj ünk az unió alapvető gondolatához, a közösségek erejére alapozó eszméhez" - mondta, majd rámutatott: Románia viszonylatában sokat változtak az