Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-15
18 Nem prioritás a székelyföldi fejlesztési régió [ 20050714 - 19:07:17 ] Nem élvez p rioritást a székelyföldi fejlesztési régió létrehozása. Amíg Románia nem csatlakozik az Európai Unióhoz, nincs esély a jelenlegi fejlesztési régiók átalakítására, és a Kovászna, Hargita, valamint Maros megyéből álló régió létrehozására – nyilatkozta tegnap Sepsiszentgyörgyön Csutak István, az Európai Integrációs Minisztérium államtitkára. Szerinte az átszervezés veszélyeztetné az uniós támogatások lehívását. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke viszont úgy vélekedik, a jelenlegi régiós felosztás ban az önkormányzatok nem tudják megvalósítani a nemzeti fejlesztési tervet. vissza MPSZ: közös lista? [ 20050714 - 19:44:52 ] Miután Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök bejelentette, hogy kormánya lemond, láza s készülődés kezdődött a politikai pártok körében. A közvéleménykutatások szerint a kormányon lévő demokrataliberális koalíció jelenleg a választópolgárok 55 százalékának, míg a legnagyobb ellenzéki erő, a 2000 és 2004 között kormányzó szociáldemokrata pá rt a lehetséges szavazók 23 százalékának bizalmát élvezi. Az RMDSZ képviselői úgy vélik: válsághelyzet alakult ki, miután az Alkotmányíróság elutasította az igazságszolgáltatás reformjáról szóló törvénytervezetet. A koalíciós partnerekkel való szolidarít ás nevében az RMDSZ támogatja az előrehozott választások kíírását. A Magyar Polgári Szövetség ismét összmagyar előválasztások megszervezését javasolja. - A sepsiszéki Magyar Polgári Szövetség Szász Jenő országos elnöknek azt ajánlja, hogy sürgősen kezd jen tárgyalásokat Markó Béla RMDSZelnökkel és ajánlja fel azt, hogy közösen próbáljanak egy összmagyar előválasztásokon indulni a parlamenti választásokon. Gazda Zoltán szerint, ha az RMDSZ elutasítja a közös lista ötletét, akkor az MPSZnek azt kell szor galmaznia, hogy a magyar választópolgárok ne jelenjenek meg a szavazóurnáknál. vissza NINCS KAPÁS − Új restitúciós törvénycsomag: előnyök+hátrányok [14.7.2005] 42 épületet vettek birtokba az egyházak a visszakért 2140 k özül – a HHRF elemzése. Érvénybe léptette egy sürgősségi rendelettel a Tăriceanukormány a 1945. március 6 és 1989. december 22. között elkobzott magán, egyházi- és közösségi javak visszaszolgáltatását rendező törvények módosításait július 7én. A res titúciós reformcsomag külön módosítja magánjavakra vonatkozó 10/2001es törvényt, a közösségi vagyonok restitúcióját rendező 83/1999es sürgősségi kormányhatározatot és az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával foglalkozó 501/2002es jogszabályt. A há rom törvény módosítása mellett a sürgősségi kormányrendelet olyan előírásokat is tartalmaz, amelyek alapján kárpótolják azokat a volt tulajdonosokat, akiknek vagyonát természetben nem tudja az állam visszaadni. Az alábbiakban a módosítások előnyeit és hi ányosságait elemezzük, különös tekintettel az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását rendező 501/2001es jogszabályra. A négy (ún. történelmi) magyar egyháztól elkobzott 2140 épületből mindezidáig – az érdekelt felekkel közösen fenntartott adatbázis szeri nt – 42 ingatlant, azaz az összes visszaigényelt épület alig 2 százalékát vették ismét birtokba a felekezetek. ____________________________ ELŐRELÉPÉSEK: 1. A természetben visszaszolgáltatott ingatlanok esetében a restitúciós törvényreform szerint viss zaadják azokat az ingóságokat is, amelyek az elkobzáskor az épületben voltak és a visszaszolgáltatási kérés beadásakor még léteztek.
