Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-02
6 Debrecen, 2005. július 2., szombat (MTI) - A debreceni Református Kollégium Oratóriumában záró ünnepéllyel fejeződött be szombaton a határon túli magyar tanítók idei továbbképzése. Az egyhetes szakmai kurzuson - amelyet már 16. alkalommal rendezett meg a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola , harminc erdélyi, vajdasági, kárpátaljai és felvidéki magyar pedagógu s vett részt. A továbbképzést az Oktatási Minisztérium, a Sulinova Közoktatásfejlesztési és Pedagógustovábbképzési Kht., valamint az Apáczai Közalapítvány támogatta. Nanszákné Cserfalvi Ilona, a Kölcsey tanítóképző főiskola főigazgatóhelyettesének t ájékoztatása szerint a debreceni továbbképzés immár a legnépszerűbb képzési program a határon túli magyar tanítók körében. A találkozókon korszerű nevelésoktatási módszertani kérdésekről is tájékoztatást kapnak a résztvevők. A debreceni kurzusra egyéb ként egyre több határon túli fiatal pedagógus jelentkezik. A visszatérők aránya pedig évrőlévre eléri a 20 százalékot. vissza "Párizs még az integráció motorja" Népszabadság • Pócs Balázs • 2005. július 2. Egyelőre nem tudom elképzelni, hogy újra népszavazást rendezzünk Franciaországban az EUalkotmányról - válaszolta a Népszabadság kérdésére Catherine Colonna francia Európaügyi miniszter, aki tegnap Budapestre látogatott. Szerinte korai még az alkotmány végleges sorsáról beszélni, a magyar tárgyalópartnereknek (Gyurcsány Ferenc kormányfőnek, Somogyi Ferenc külügy- és Baráth Etele Európaügyi miniszternek) azt hangsúlyozta: Franciaország nem Európa ellen szavazott, és továbbra is az integráció motorja. Meglehető s visszafogottsággal nyilatkozott Colonna Gyurcsány javaslatáról, hogy hároméves (20072009), átmeneti EUköltségvetés elfogadásával adjanak időt a pénzügyi viták rendezésére. Hangsúlyozta, hogy jobb lenne mielőbb jóváhagyni a teljes hétéves büdzsét (20072013), mert csak ez biztosítaná az átláthatóságot és a stabilitást, a kibővült unió működőképességét. Ha nincs megállapodás, persze lehet majd alternatívákban gondolkodni - tette hozzá a francia miniszter, ám a kérdésre, hogy ekkor hozhate megoldást a bud apesti kompromisszumos javaslat, annyit mondott: "Az a vita egyik eleme lehet." A két héttel ezelőtti EUcsúcs kudarcáért egyértelműen NagyBritanniát tette felelőssé Colonna. Cáfolta, hogy a vita az unió közös agrárpolitikájáról szólt volna (London a me zőgazdasági támogatások reformjához, azaz csökkentéséhez kötötte a költségvetési megállapodást), inkább azt kellett eldönteni: a tagállamok miként járulnak hozzá a kibővített EU finanszírozásához. "Van, aki hajlandó volt erőfeszítéseket tenni, és van, aki nem" - célzott arra, hogy a britek (négy másik tagállammal együtt) megvétózták az egyezséget. Chirac elnök meghívását is átadta a miniszter asszony Gyurcsánynak, aki várhatóan október közepén látogat Párizsba. Colonna részt vett a legnagyobb európai gyóg yszergyártó, a francia SanofiAventis veresegyházi üzemének avatásán; mint mondta, ez is bizonyítja, hogy a bővítéssel mindenki jól jár. vissza Alsóházi igen a sárospataki könyvekre Népszabadság • Ny. G. • 2005. júliu s 2. Első lépésben jóváhagyta a sárospataki könyvek visszaszolgáltatását az orosz parlament. A második világháborúban a város református kollégiumából a Szovjetunióba került 134 könyv visszaadásáról szóló végleges döntés előtt azonban még két további als óházi szavazás, egy felsőházi jóváhagyás és az orosz elnök aláírása áll. Orosz részről azonban hangsúlyozzák: az orosz restitúciós törvénynek nem mond ellent az 1960 óta Nyizsnyij Novgorodban őrzött könyvek visszajuttatása, és Budapest eleget tett annak az orosz kérésnek is, hogy parlamenti határozatban mondja ki: amennyiben Oroszországot illető kulturális javak bukkannak fel, azt Budapest haladéktalanul visszajuttatja. A magyar fél ígéretet tett arra is, hogy a könyvek visszaadása esetén megörökíti Sárospa tak orosz parancsnokának, Pjotr Jegorovnak a nevét, aki orosz vélemények szerint a könyvek öszszegyűjtésével megmentette azokat a megsemmisüléstől. Noha a restitúciós törvény szerint a nácizmus áldozatait és az egyházakat illető értékek a Szovjetunióval hadban álló országokat is megilletik, a parlamenti szavazáson a kommunista frakció képviselői Magyarország második
