Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-14
15 1951ben költözött az ENSZ új, New Yorki székházába. Miközben a házigazda országnak kezdettől sok presztízst és nem kevés bevételt hoz a "U.N.", egyre nehezebben viselt nyűg is . Világhatalmi pozíciójának és törekvéseinek korlátja. Amerika kezdetben a költségvetés 49 százalékát fedezte. Azután ez csökkent a harmadára, negyedére, azt is mindig késve utalták. Most 22 százaléknál (évi 450 millió dollárnál) tartanak, de a kongresszus ezt is a felére szeretné csökkenteni. Az indokolás, miszerint az ENSZ pazarló, rosszul vezetett intézmény, nem alaptalan. Tisztelet a jeles szakembereknek, ám magam is tapasztalhattam, mellettük hány tehetségtelen, dolgozni sem nagyon óhajtó, jutalomból vagy éppen politikai száműzöttként odaküldött ember kapott az évek során jól fizetett posztot az East Riveri palotában vagy éppen Genfben, Bécsben, Párizsban, Rómában, a szakosított intézményekben. A nemzeti "kvóta" alapján kiküldötteket ugyanis általában illik elfogadni. Elégedetlenség Az amerikai nyomás, de az ENSZ munkájával való általános elégedetlenség is áll Kofi Annan főtitkárnak a jubileumi év tavaszán kiadott reformjavaslatai mögött. A diplomata a San Franciscói "Nagyobb szabadságok" jelszó jegy ében el szeretné érni, hogy 2006ra vámmentesen juthassanak be a világ piacaira a legszegényebb országok árui, s 2015re a fejlettek nemzeti össztermékük 0,7 százalékát fordítsák fejlesztési segélyre. A főtitkár (joggal) sürgeti, hogy 2012n túlra is terje sszék ki a légkörszennyezést korlátozó kiotói egyezményt. A cunami tükrében egymilliárd dolláros alapot állítana fel a természeti katasztrófák áldozatainak megsegítésére, és egyezményt igényel a nemzetközi terrorizmus megfékezésére. A gyenge teljesítmé nyű genfi Emberi Jogi Bizottságot a közgyűlési többség által választott Emberi Jogi Tanács váltaná fel. Mindezekből lehet valami, ám a kulcskérdésben, a BT átalakításában, merevek a frontok. Annan javaslatát, hogy vitatott esetekben (lásd Irak) mindenfajta fegyveres fellépést a BT előzetes egyetértése nélkül tiltsanak el, Washington nem fogja elfogadni. A BT régen vitatott bővítése szintén kényes ügy. Az egyik javaslat szerint 6 új állandó tag (Németország, Japán, Brazília és India mellett két afrikai orszá g került szóba), és 4 további, kétévente cserélődő állammal 15ről 25 tagúra nőne a testület. Mások 20 nem állandó tagot választanának. Ámde Kína, Japán, Olasz- és Németország; Pakisztán és egy sor más mohamedán ország India BTtagságát ellenzi. Washington támogatja Tokiót, de nem kíván hasonló gesztust tenni a hamarosan lelépő német kancellárnak. Még akkor sem, ha az új BTtagok meghagynák a vétójogot az eredeti Ötöknek. Azaz: a szeptemberi ENSZcsúcstalálkozón aligha születnek történelmi reformok. Nem va lószínű, hogy az iraki és az EUválság légkörében kedvező fordulatoktól, inkább talán csak üres szónoklatoktól lesz ismét két hétig hangos a szép ülésterem. vissza A VMSZ kiegészítést javasol a készülő szerb alkotmányhoz Vaj dasági Magyar Szövetség képviselői ismertették az alaptörvényre vonatkozó platformot A Vajdasági Magyar Szövetség a nemzeti kisebbségekre vonatkozó, és az európai gyakorlatban elfogadott részekkel javasolja kiegészíteni az új szerb alkotmányt, adta hírül a Magyar Rádió. Kasza Jószef pártelnök és Korhecz Tamás vajdasági kisebbségügyi miniszter újvidéki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a készülő alaptörvénynek a többi között ki kell mondania a nemzetiségi arányok megváltoztatásának tilalmát és a kisebbsége k részarányos képviseletét a közigazgatásban. Kasza József ugyanakkor sérelmezte, hogy senki sem kérte ki a legnagyobb szerbiai kisebbségi párt, a VMSZ véleményét az alkotmány kisebbségeket érintő részéről. A Beta hírügynökség beszámolója szerint Vajdaság i Magyar Szövetség képviselői ma felrótták a szerbiai illetékeseknek, hogy még mindig nem készült el az új köztársasági alkotmány, egyszersmind ismertették az arra vonatkozó platformjukat is. Kasza József pártelnök nehezményezte, hogy az új alkotmány elkés zítésében nem vonták be a nemzeti kisebbségek autentikus képviselőit. „Csodálkozunk, hogy a demokrácia élharcosai arra sem méltattak bennünket, hogy megkérdezzék, vane valamilyen álláspontunk, véleményünk az alkotmányról. A nemzeti kisebbségek és vélemény ük nékül az új alkotmány nem készíthető és nem fogadható el”, mondta Kasza. Korhecz Tamás, a VMSZ új szerbiai alkotmányra vonatkozó platformjának szerzője közölte, hogy pártja követeli: az alkotmányba kerüljön be a kisebbségek nyelve hivatalos használatán ak joga ott, ahol azok számottevő számban élnek. Úgyszintén az alkotmánnyal kell megtiltani a szokásos demokratikus migráció kivételével minden olyan
