Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-12
9 A Markant nevű közvéleménykutató ügynökség által elvégzett és hétfőn ismertetett reprezentatív felmérés eredményei azt mutatják, hogy Szlovákiában az emberek közel negyven százaléka az agresszív politikát, 38,3 százalék a vallási, vagy eszmei fanatizmust jelölte meg a terrorista indulatokat kiváltó lehetséges okok között. 9,8 százalék a faji, vagy nemzetiségi összeférhetetlenséget, 8,2 százalék a szegénységet nevezte meg a lehetséges okok egyikeként. A felmérést kommentáló szociológus, Pavol Haulík a la p hétfői számában az nyilatkozta, hogy Európa más országaiban is hasonló eredményeket mutatnak a felmérések. Hozzátette: a terrorizmus okainak értelmezése a vallási fanatizmusból eredő indítékok értelmezésén kívül "a terrorizmus okait a nyugati országok ar abés muzulmán államok elleni – a palesztinizraeli konfliktustól nem elválasztható – politikájának összefüggéseiben magyarázzák." Ivan Samson, a Szlovák Külpolitikai Társaság elemzője úgy látja: NyugatEurópában erősen uralkodik a vélemény, miszerint az E gyesült Államok arabés muzulmán országok elleni politikája üt vissza és gerjeszt terrorista indulatokat. Emlékeztet rá: egy friss finnországi felmérés tanúsága szerint a finnek abszolút többsége "a békét leginkább veszélyeztető és terrorizmus terjedéséér t felelős országnak az Egyesült Államokat tartja, ellenben NagyBritanniában ez a megítélés kirívóan kisebbségi véleményt képvisel." vissza Srebrenica a nemzetközi közösség kudarca A szerb elnök is részt vett a megemlékezése n Népszabadság • Hírösszefoglalónk • 2005. július 12. Gyászolók és megemlékezők százezreinek részvételével, számos külföldi vendég jelenlétében tartották tegnap a keletboszniai Potocariban található emlékközpontban a srebrenicai népirtás tizedik évfordulójának emlékünnepségét. Borisz Tadics szerb elnök is lerótta kegyeletét a mészárlás nyolcezer áldozata előtt. Magyarországot Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára képviselte. A nemzetközi közösség kudarcának nevezte a srebre nicai vérengzést Richard Holbrooke volt amerikai főtárgyaló és Jack Straw brit külügyminiszter. Holbrooke, az amerikai kormányzat volt balkáni megbízottja a megemlékezés helyszínén kijelentette, hogy Srebrenicának soha nem lett volna szabad megtörténnie. " Srebrenica a NATO és az ENSZbékefenntartók kudarca" - hangoztatta. Holbrooke hangsúlyozta, hogy a vérengzés fő felelősének tartott Radovan Karadzsics volt boszniai szerb elnököt és Ratko Mladics tábornokot a hágai Nemzetközi Törvényszék elé kell állítan i. Straw a nemzetközi közösség szégyenének nevezte, hogy nem volt képes megakadályozni a mészárlást. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11én foglalták el az akkor holland ENSZbékefenntartók védelme alatt álló keletboszniai muzulmán enklávét, amely nek nyolcezer férfi- és fiúlakosát a következő napokban lemészárolták. A nemzetközi közösség nyomására Karadzsics 1996 júniusában áttestálta elnöki hatáskörét Biljana Plavsics alelnökre, és távozott pártja, a Szerb Demokrata Párt (SDS) éléről. Az Egyesül t Államok határozott figyelmeztetése után láthatatlanná vált - attól kezdve, lassan tizedik éve rejtőzködik, bár nemzetközi körözése és Washington ötmillió dolláros vérdíja sosem vesztette érvényét. Illegalitásával nem csökkent, hanem tovább nőtt híveinek tábora, a szerbek körében ma is sokan hősnek tartják - Mladicsot is , az őt ábrázoló jelvények, pólók és matricák gyártása kész iparággá fejlődött. A boszniai békefenntartó haderő az elmúlt években több hajtóvadászatot indított Karadzsics kézre kerítésé re - hasztalan keresték Paléban, a keletboszniai hegyvidéken és a montenegrói határon. Annak sem volt foganatja, hogy a nemzetközi közösség boszniai főképviselője, Paddy Ashdown drákói intézkedéseket foganatosított pártja és állítólagos támogatói ellen; m egvonta az SDS költségvetési támogatását is. vissza Múlt és szembenézés Népszabadság • Aczél Endre • 2005. július 12. Tegnap volt tíz éve, hogy a boszniai szerb erők lerohanták az ENSZ által "védett övezetnek" minős ített és holland kéksisakosok által őrzött Srebrenicát, ezt a zömmel bosnyák muzulmánok lakta - de szerb környezetbe ágyazott - enklávét. A hollandok nem tanúsítottak ellenállást, a város muzulmán védői ugyancsak nem - tekintettel arra, hogy védelmet az am erikai bombáktól vártak. De a bombák csak nem akartak "megérkezni"; a szerb martalócokkal
