Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-12
7 SOMOGYI: A V4+2 TÁMOGATÁSA UKRAJNÁNAK Budapest, 2005. július 11., hétfő (MTI) – A visegrádi együttműködésben részt vevő négy ország, valamint Ausztria és Szlovénia (V4+2) egyaránt elkötelezett abban, hogy a maga eszközeivel támogassa Ukrajna európai közeledését – mondta a magyar külügyminiszter hétfőn Budapesten újságíróknak. Ukraj na euroatlanti integrációs folyamatának előrehaladása alapvetően saját teljesítményétől függ, ugyanakkor a mi segítségünk hozzájárulást jelent a kritériumok teljesítéséhez – hangsúlyozta Somogyi Ferenc, miután a V4ek külügyi vezetői az osztrák külügyminis zterrel és a szlovén külügyi államtitkárral kiegészülve munkaebéd keretében folytattak megbeszélést Borisz Taraszjukkal, az ukrán diplomácia vezetőjével. A találkozón Somogyi mellett Eduard Kukan szlovák külügyminiszter, Petr Kolár cseh külügyminiszterhe lyettes, Jan Truszczynski lengyel külügyi államtitkár, Ursula Plassnik osztrák külügyminiszter és Bozo Cerar szlovén külügyi államtitkár vett részt. Somogyi Ferenc kiemelte: a kapott tájékoztatás szerint Ukrajna következetesen, részleteiben próbál megfele lni azoknak az elvárásoknak, amelyeket az EU akciótervében megfogalmaztak. A magyar külügyminiszter kitért arra: ukrán részről mutatkozik némi türelmetlenség annak kapcsán, hogy bizonyos megállapodások teljesülése éppen az EU mechanizmusának lassúsága miat t nem történik kellő intenzitással. Az MTI kérdésére Somogyi Ferenc azt mondta, felajánlották Taraszjuknak, hogy igény esetén újabb külügyi vezetői szintű találkozót tartanak a V4 magyar elnöksége idején. Az ukrán külügyminiszterrel történt találkozást m egelőzően a V4+2 formula a NyugatBalkán ügyéről egyeztetett. Október közepén a visegrádiak Ausztriával és Szlovéniával kiegészülve, közös kezdeményezésre a térség országainak részvételével tartanak konferenciát Budapesten. "Mindannyian egyetértettünk abb an, hogy kötelességünk a NyugatBalkán európai közeledésében, integrációjában konstruktív szerepet vállalni" – mondta erről Somogyi Ferenc. vissza PAROUBEK CSEH KORMÁNYFŐ AZT FONTOLGATJA, GESZTUST GYAKOROL AZ ANTIFASISZTA SZ UDÉTANÉMETEK FELÉ Prága, 2005. július 11., hétfő (MTI/AFP/dpa) – Jiri Paroubek cseh kormányfő a megbékélés jegyében azt tervezi, gesztust gyakorol azon szudétanémetek felé, akiket antifasiszta hitvallásuk ellenére a második világháború után kiutasítottak az akkori Csehszlovákiából. A cseh miniszterelnök hétfőn jelentette be ez irányú terveit, azt azonban nem árulta el, pontosan milyen gesztusra gondolt. Arra hivatkozott, hogy előbb megvitatja elképzeléseit bel- és külpolitikai partnereivel. 1945ben az akkori csehszlovák elnök, Eduard Benes elhíresült dekrétumaiban elrendelte, hogy fosszák meg a keleteurópai országban élő németeket vagyonuktól, s telepítsék ki őket Németországba, mert a második világháború előtt támogatták a szudétavidéknek a hitleri Né metország általi bekebelezését. Mintegy 2,5 millió németnek kellett elhagynia lakóhelyét. A kitelepítésnek 2530 ezer ember áldozatul esett. Paroubek hétfőn újságírók előtt elmondta: elképzelése azokra az antifasiszta szudétanémetekre vonatkozik, akik nem támogatták Hitlert. Emlékeztetett arra, hogy 1938 szeptemberében antifasiszta szudétanémetek kísérletet tettek a csehszlovák köztársaság megmentésére. Ma már csak néhány tucatnyian élnek közülük – mondta a cseh kormányfő. "Tartozunk nekik valamiféle geszt ussal" – tette hozzá. Jiri Paroubek szerdán Mikulás Dzurinda szlovák kormányfővel, csütörtökön pedig Wolfgang Schüssel osztrák kancellárral tanácskozik e kérdésről. vissza A VISEGRÁDI ORSZÁGOK KORMÁNYFŐI TALÁLKOZÓI 2000 ÓTA – KRONOLÓGIA 2005. július 11., hétfő (MTI) – Július 13án, szerdán Gyurcsány Ferenc miniszterelnök munkavacsorán látja vendégül Budapesten a visegrádi együttműködésben (V4) résztvevő országok, valamint Ausztria és Szlovénia kormányfőit. A "Visegrádi cs oport" Magyarország, Csehország, Szlovákia (1993. január 1jéig Csehszlovákia) és Lengyelország lazán szervezett együttműködési kerete. A regionális szerveződést a szétesett szovjet külső birodalom középeurópai részének összefogása érdekében – Magyarorszá g, akkor még Csehszlovákia, valamint Lengyelország – hozta létre, hogy az európai egységhez való csatlakozás összehangoltan történjék meg, és ezt a nyugati szervezetek is így értékeljék. Az első csúcstalálkozót 1991. február 15én Budapesten és Visegrádon rendezték (utalva a hajdani magyar, cseh, lengyel uralkodók 1335ös visegrádi találkozójára). A magyar küldöttséget Antall József kormányfő, a csehszlovákot Václav Havel köztársasági elnök, a lengyelt Lech Walesa államfő vezette. A tárgyaló felek megállapo dtak, hogy évente egy alkalommal hasonló csúcstalálkozót tartanak, évente kétszer pedig a külügyminiszterek találkoznak. Az együttműködés alapjait rögzítő Együttműködési Nyilatkozatot Visegrádon írták alá az államfők. Áttekintés a 2000 óta tartott kormányf ői találkozókról: 2000.
