Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-09
18 Valóban, én se a távoli FeketeAfrika és DélÁzsia szenvedéseire gondolok ma, hanem a rémséges, ám szeretetre méltó vörös téglás londoni utcákra (minden ház szigorúan eg yforma), a lenézett, ám mégis bámulatos prózaiságra, arra a gyakorlatiasságra, amely (szemben a német vagy amerikai, ragyogó, tökéletes, hatékony és villámgyors változattal) esetleges, toldottfoldott, lassú, rögtönzött, kop., pecs. Well, maybe. Not altoge ther impossible. Do you think so? A robbantók pátosza, hisztériája, vadulása nem ragadt át az angolokra. Az angolok is tudnak vadulni, többnyire valami teljesen céltalan és értelmetlen marhaság miatt, mint a labdarúgás. De élethalál ügyekben? A híradáso k középpontjában a mentősök, az egészségügyi dolgozók, a rendőrök, a tűzoltók, a városi közlekedési vállalat munkatársainak példás és nyugodt kötelességteljesítése áll. Ez a civilizáció. Örülhetnénk neki, ha ez Lagosban, AddiszAbebában, Bangkokban és Ka racsiban (vagy – ha nagyon megerőltetjük a fantáziánkat – Budapesten vagy Marosvásárhelyen) is így lenne. Nincs így. A civilizáció kiváltság. Nagy erő. Iszonyatos hatalom. Nem lehet fölrobbantani. Ha elpusztul, elpusztul magától. Hisz a civilizáció – hol v an Róma s Babilon? – olyasmiken alapszik, amiket jobb nem megnézni közelről. Bár az eredmény lenyűgöző. A világ nincstelenjei gyűjtik a rőzsét, gyűjtik a műanyag zacskókat és a segélyszervezetek aktivistáinak pillepalackjait, hogy legyen hová elcsomagolni az összeszedegetett hulladékot, gyűjtik a csikkeket. Időnként lecsapnak rájuk lovas hordák, hogy elrabolják, megerőszakolják és lefejezzék a lányaikat. London messze van. Nem tudják, hogy állítólag az ő nevükben és érdekükben üléseznek valakik a szép Skóc iában, nem tudják, hogy állítólag az ő nevükben és érdekükben robbantgatnak valakik a népszerű Londonban. Nekik mindegy. Nekik meg kell érniük az estét. vissza • Tamás Gáspár Miklós filozófus Vajdasági Szabadegyetem: Fe lkészítés a közéletre Az eddigiek során a Vajdasági Szabadegyetem arra törekedett, hogy a vajdasági magyar fiatalokat felkészítse a közéletre. Valójában az idén is ez volt a cél, hiszen a fiatalok foglalkoztak a pénzügyi témákkal, a közgazdasági kérdésekk el , európai tanulmányo kkal, gazdasági kérdésekkel, választásokkal és közigazgatással. Minden kérdés esetében jeles előadók voltak a kishegyesi Kátaitanyán, mint például Bokros Lajos egykori magyar pénzügyminiszter, Jeszenszky Géza volt magyar külügyminiszter és Radovan Jelašić szerbiai nemzeti bankkormanyzó. Az egyhetes előadássorozat keretében azonban igen jelentős szerepet töltöttek be a nyelvi kérdések, amelyekre eddig nem volt példa. Diósi Viola, a Szabadegyetem szervezője azt mondja, azért van így, mert eddig keveset fogl alkoztak a humán beállítottságú értelmiségi fiatalokkal, és úgy gondolták, hogy ez esetben jó lesz a kommunikációs kérdésekkel foglalkozni. Ennek ellenére a középpontban ezúttal is azok a kérdések álltak, amelyeket az európai integrációs folyamatok érdekéb en meg kell lépni. Mint a főszervező fogalmazott, Bokrost például lehet szidni, de tény, hogy akkor azt a lépést, amelyet javasolt, meg kellett tennnie Magyarországnak. A tőzsde nálunk még igazán nem alakult ki, de mint a szervezők mondtak a fiataloknak fe l kell készülniük ennek a lehetőségére is. Ahogy Diósi Viola, VIFO elnöke mondja, az idei előadások is igazán szakmaiak voltak, és egeszen biztosan hozzásegítették a fiatalokat ahhoz, hogy közélettel foglalkozzanak. A másik fontos dolog véleménye szerint a z, hogy a fiatalok találkozzanak egymással és megbeszéljék ügyesbajos dolgaikat is. A Vajdasági Szabadegyetem hétfőn zárul a Kátaitanyán, ahol az elmúlt hét soran naponta nem kevesebb mint száznegyvenenszázötvenen fordultak meg annak ellenére, hogy a s zervezők a százfős részvétellel számoltak. A főszervező szerint ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag a teljes kapacitást kihasználták és ettől többet a jövőben sem tudnak fogadni. A részvevők először vettek részt ökumenikus szertartáson, s mint a szervező mo ndta, azt akartak elérni, hogy az egyházak is foglalkozzanak a fiataloknak ezzel a csoportjával. Mint elhangzott, az egyházaknak más környezetekben sokkal jelentősebb szerepük van. vissza • Papp Imre
