Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-09
14 Orbán Viktor szerint a helyzet az, hogy mindig a kisemberek, a nyugdíjasok, a családosok, a diákok hátán csattan az ostor, és valójában csak kormányzati akarat kérdése például a gázár féken tartása. Hosszú vita alakult ki a jelenlegi és a volt kormányfő között a két ciklus alatti nyugdíjemelések mértékéről. Gyurcsány számon kérte Orbán Viktoron, hogy 1999ben nem adták meg a ny ugdíjasoknak a törvény szerint nekik járó emelést, mire a volt miniszterelnök úgy válaszolt: az előző ciklusban volt a legnagyobb, több mint 22 százalékos a nyugdíjak vásárlóértékének az emelkedése. Gyurcsány Ferenc azzal vágott vissza, hogy az emelés mért ékének közel a fele az Orbánkormány utolsó évében, kampánygesztusként valósult meg. Mire Orbán azt válaszolta, hogy a szocialisták is kampányelemként hozták az említett törvényt Horn idején a nyugdíjról. A volt miniszterelnök kifogásolta a kormányzás ut olsó félévében készülő hosszú távú terveket, mert a kormánynak az utolsó fél évben jut eszébe behozni a mögötte álló évek mulasztásait. Arra kérte Gyurcsány Ferencet, hogy a hosszú távú terveket az ellenzékkel megvitatva dolgozzák ki és terjesszék elő. A miniszterelnök azt a véleményét fogalmazta meg, hogy az a jó, ha a kormánypárt és az ellenzék egyaránt tartózkodik attól, hogy rosszat mond Magyarországról. A kormánynak van szüksége ellenzékre, nem Magyarországnak - mondta. - Magyarországnak jó kormány ra és jó ellenzékre van szüksége - válaszolta Orbán Viktor. A vita lezárásaként Orbán Viktor azt hangsúlyozta: mindig karnyújtás nyira lesznek, ha szükség van rájuk. Gyurcsány Ferenc ezt megelőzően úgy fogalmazott, hogy a mostani beszélgetésen Orbán Viktor "konstruktív és együttműködő" volt. A két tábor ellentétesen értékelte a vitát, de a szocialisták voltak elégedettebbek. Lendv ai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője azt mondta: Orbán Viktor nem mindig állja meg a helyét, ha nem a saját híveinek kell beszélnie. "Csak olyankor számít jó lövésznek, ha a hívei a nyilak köré rajzolják a céltáblát. Nem szereti a számokat, és a számok sem s zeretik őt" - fogalmazott. Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője - aki maga elégedett volt a látottakkal - óvatosabban fogalmazott: a politikai értékelés ma még korai, ahhoz idő kell. Hozzátette: "Nem szokás, hogy egy hivatalban lévő miniszterelnök kihívja az ellenzék vezérét, ám ha ez megtörténik, akkor e mögött különféle megfontolások állhatnak. Állhat e lépés mögött az is, hogy egyezzünk meg bizonyos kérdésekben", de állhat mögötte kampánycél is. Elemzők arra mutatnak rá: Gyurcsány Ferencnek, akinek még n em adatott módja megküzdeni Orbán Viktorral, sikerült igazolnia azt, hogy méltó ellenfele lehet a jövő évi kampányban a Fidesz elnökének. Nyugdíjasverseny A KSH 2002 februárjában közölte először, hogy mekkora volt a nyugdíjasárindex - a nyugdíjasok fo gyasztása alapján számolt infláció. Kiszámításáról bőven a Fideszkormány alatt döntött az elvben független statisztikai hivatal (ahhoz, hogy közölni tudjanak ilyen árindexet, jó néhány hónap statisztikai megfigyelési munka is szükséges). Arról aztán lehet vitatkozni, hogy a nyugdíjasinfláció alapján ki emelt először nyugdíjat. A döntést a Fidesz hozta meg: 2002ben a két választási forduló között határozott 4,5 százalékos kiegészítő nyugdíjemelésről, aminél a számítások alapjául az új KSH- adatokat használ ta. A megemelt nyugdíjat azonban már az MSZP fizette ki: a postás május végén csöngetett a januárig visszamenőlegesen megemelt nyugdíjjal, majd június elején a szocialisták választási ígéretei között szereplő egyszeri 19 ezer forinttal. A nyugdíjak reálé rtéke - egyébként - 1999 és 2002 között valóban 22 százalékkal nőtt - igaz, ebben már benne van a 2002ben a Fidesz által elhatározott, de az MSZP által fizetett 4,5 százalékos, illetve a 2002 novemberében még erre ráadott egyszázalékos nyugdíjemelés is. ( Ám a 19 ezer forintos egyszeri kifizetés, és a Fidesz által adott év végi "kamatok" nem). A szocialista időszakra "áthúzódó" emelések nélkül a Fidesz reálértéken 15,6 százalékkal növelte a nyugdíjak értékét. A 2003 és 2005 közötti nyugdíjemelések (várható) reálértéke 9 százalék fölött van valamivel, ám ha ehhez hozzászámítjuk a 13. havi nyugdíj jövedelemnövelő hatását is, az jön ki, hogy a nyugdíjasok 16 százalékkal többet kaptak reálértéken. A Fidesz által elhatározott, de az MSZP által kifizetett 2002es év közepi, és a 2002es év végi emelést is hozzávéve, a 13. havi nyugdíjakkal együtt 21 százalék feletti
