Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-08
18 A lap úgy tudja, a családirtás hátterében állítólag az új horgosi határátkelő körüli elszámolási vita volt . Az is egyre valószínűbb, hogy a Szalma házaspárral, két gyermekükkel és a nagyszülőkkel bérgyilkosok végeztek. A szerb nyomozók olyan új nyomokat találtak, melyek szerint nem kizárt, hogy a család kiirtását egy milliárdos alaptőkével rendelkező magyar cé g vezetője rendelte meg, mivel üzleti vitába bonyolódott a horgosi családfővel. A véres leszámolás hátterében hatszázmillió forint van, Szalma Nándor azt ígérte, hogy ennyi pénzért szerb állami megbízásokhoz segíti a magyar építőipari céget – állítja a B likk. A szerb és a magyar nyomozók már azt is vizsgálják, vane valami köze a gyilkossághoz a Horgosnál nemrégiben felújított szerbmagyar határátkelőnek. A lap úgy értesült, a szerb rendőrség újabb információt osztott meg a Nemzeti Nyomozó Irodával, aki k újult erővel vizsgálódnak a gyilkosság ügyében. A magyar FBI még mindig dolgozik a családirtáson. A szerb rendőrség nem cáfolta a Blikk értesüléseit, de további részleteket a nyomozás érdekei miatt nem árult el. vissza Lem ondott a román kormány A testület döntése nem volt váratlan Bejelentette kormánya lemondását Calin PopescuTariceanu kormányfő tegnap délután. Az előrehozott választásokat Traian Basescu államfő kezdettől fogva szorgalmazta. Calin PopescuTarice anu kormányfő azután döntött kormánya lemondása mellett, hogy az alkotmánybíróság egy nappal azelőtt alkotmányellenesnek nyilvánította az igazságszolgáltatás reformjáról szóló törvénycsomag több pontját. Korábban a két ellenzéki tömörülés, a Szociáldemokra ta Párt és a NagyRománia Párt bizalmatlansági indítványban támadta a reformcsomagot. A bizalmatlansági indítvány megbukása után fordultak az alkotmánybírósághoz. A testület döntése nem volt váratlan, hiszen a volt kormánypárt politikusai vannak benne töb bségben. A kormány lemondását bejelentve a kormányfő nem is titkolta azt a meggyőződését, hogy az alkotmánybíróság véleményezésével voltaképpen a korábban hatalmon lévő párt előjogainak megőrzésére törekedett. A testület egyébként alkotmányba ütközőknek ta lálta mindazokat a cikkelyeket, amelyek az ügyészek és bírók elmozdítására, nyugdíjaztatására, halmozott jövedelmeire vonatkoztak. Ezzel gyakorlatilag a reformok lényegét lúgozta ki, és megbénította a Románia uniós integrációja szempontjából legfontosabb t erületek egyikének felzárkózását az európai normákhoz. Így esélytelenné vált az, hogy az Európai Bizottság ősszel kedvező országjelentést fogadjon el Romániáról, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi az ország 2007. évi uniós tagságát, vagyis a kabinet épp en a legfontosabb célkitűzését nem tudta volna teljesíteni. Tariceanu hangsúlyozta, hogy ebben a helyzetben csupán egyetlen kiút volt: ismét a választókhoz fordulás, illetve az előrehozott választásokhoz szükséges eljárások elindítása. A kormány a köztes i dőszakban amolyan megbízott kabinetként folytatja tevékenységét, integrációs erőfeszítéseit. Megbízható kormányforrások szerint a miniszterelnök már röviddel az alkotmánybíróság határozata után, szerda este felkereste az államelnököt, aki valósággal kikén yszerítette a csütörtöki bejelentést, azzal fenyegetve, hogy ellenkező esetben a Demokrata Párt visszavonja minisztereit a kormányból. Basescu arra alapoz, hogy a közvéleménykutatások szerint a liberális – demokrata szövetség az előrehozott választásokon ak ár ötvenszázalékosnál is nagyobb többséget szerezhetne a parlamentben, és ezzel egyedül is képes lenne kormányozni. Az államfő elsősorban a Konzervatív Párttól kívánna megszabadulni, a tömörüléssel kötött szövetséget már több alkalommal is erkölcstelennek nevezte. Elképzelhető, hogy az RMDSZ a liberális – demokrata szövetség ötvenszázalékosnál nagyobb győzelme után is helyet kap az új kormányban, jelenléte ugyanis a kabinet nemzetközi megítélése szempontjából jótékony hatású. Feltehetően azonban szerepe az új kabinetben a mostaninál jóval kisebb lesz. Romániában az előrehozott választások kiírásához a parlamentnek hatvan napon belül két alkalommal el kell utasítania az államfő által kijelölt újabb miniszterelnökre és kormányára adandó bizalmi szavazatot. Az á llamfő csak ezt követően oszlathatja fel a parlamentet. Így az előrehozott választásokra csakis a parlament beleegyezésével kerülhet sor, leghamarabb szeptember elején, legkésőbb pedig október közepén. vissza • Bogdán Tibor, Bukarest
