Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-03
30 megszolgáltam azt, hogy hívh asson. Ha tehát úgy adódik, teljes tudásommal, erőmmel és ambícióval nekivágok a feladatnak. - Mégis, maradva a pártpolitikánál, ha önt megválasztják, az a furcsa helyzet állhat elő, hogy a parlamenti kisebbség választ elnököt, hozzáteszem, teljesen demo kratikusan. - Szokatlan helyzet, s nem az én dolgom belemenni, miért válhat a kisebbség többséggé. Ez a számítgatás azonban feltételezi, hogy a képviselők csakis saját pártjuk jelöltjére szavaznak. Előfordulhat, mint ahogy Görögországban volt rá példa, hog y ellenzéki jelöltet választott meg a többség. - A Fidesz által szimpátiaszavazásnak nevezett akcióban ön második lett, Mádl Ferenc mögött. Azt mondták, bár a közvetlen elnökválasztást nem támogatják, de mégis megkérdeznék az emberek véleményét. - Ez alk otmányosan nem kifogásolható. Megkérdeztek, beleegyezeme, ha szerepeltetik a nevem. Nem kifogásoltam. Az MSZP akkor már letette a voksát Szili Katalin mellett, 50 képviselője pedig nincs a Fideszen kívül másnak, tehát a Védegylet ajánlását csak ők vihetté k célba. Mind a három párt mobilizált tömegeket. Az MSZP tradicionális módon, saját megyei gyűléseiken és a pártkongresszuson vonultatta fel a bandériumokat; az SZDSZ emailen tette ezt. A Fidesz pedig szélesebb körben. Egyiket sem kívánta meg a jog. Viszo nt a pártpolitika legitim eszközeit mindegyikük működtetheti, s ehhez egy külső jelöltnek nem sok köze van. - És mit szól ahhoz, hogy néhány pártban felmerült, hogy valamilyen módon nyilvánossá tegye a titkos szavazást? - Két alkotmányossági kérdés is fe lmerült az államfőválasztás kapcsán. Szerencsére végül mindkettő alkotmányosan dőlt el. Szerintem a titkos szavazáson úgy sem lehet lazítani, hogy az egyik fél nyíltsága illuzórikussá teszi a másik fél titkosságát. Nem hagyhatom továbbá szó nélkül azt az állítást, hogy azzal, hogy a harmadik fordulóban csakis érvényes szavazatokat lehet figyelembe venni, egy politikai álláspont győzött volna egy jogival szemben. Pont fordítva van. Az alkotmánynak a három választási fordulóra vonatkozó szakasza szó szerint van átvéve az 1946. évi I. törvényből. Eme alkotmányos jelentőségű törvény indokolása szerint a harmadik forduló szabályai azt biztosítják, "hogy a választás legfeljebb három szavazással, legfeljebb három egymást követő nap alatt, minden körülmények között befejeztessék". Az államszervezet üzemszerű működése ugyanis megköveteli, hogy legyen teljes jogkörű elnök, aki ellátja a nélkülözhetetlen adminisztratív feladatokat: kihirdeti a törvényt, kinevez, fogadja a követeket és így tovább. Ennek az az ára, hogy az utolsó fordulóra - az elvileg lehetséges hét jelöltből - csak kettő mehet tovább. Azok a képviselők pedig, akinek a jelöltje kiesett - elvileg akár a parlament többsége is - , csak a megmaradt kettő között választhatnak, avagy nem szavaznak. A "kettős n em" logikája tehát ellenkezik az alkotmányozó akaratával. Odáig is elmegyek, hogy ha úgy határozott volna az ügyrendi bizottság, hogy lehet "nemmel" is szavazni az utolsó körben, akkor azt mondtam volna, hogy mint volt alkotmánybíró, ebben nem veszek részt . vissza Magyarokat vertek meg román támadók Marosvásárhelyen MNO 2005. június 2. 13:29 Összevertek két magyart Marosvásárhelyen, a nyílt utcán – jelenti a Hír Televízió. Románok támadtak rájuk azért, mert magyarul beszél tek. Bozgornak, avagy hazátlannak nevezték a romá n állampolgárságú magyarokat, miközben súlyosan bántalmazták őket – számolt be az Erdélyi Napló. Egyikük könnyebben sérült meg, ám a másikuknak eltört az arccsontja és az orra. A magyarok nem mertek feljelentést tenni, mert félnek a bosszútól. A magyar l ap utal a nemrég, Sepsisznetgyörgyön történt esetre is, amikor magyar diákokat vertek meg azért, mert magyarul beszéltek. vissza Szlovákiában a lakosság negyede helyesli a Benesdekrétumokat MNO 2005. június 2. 13:42 Szl ovákia lakosságának több mint egynegyede még ma is helyénvalónak tartja azokat intézkedéseket, amelyeket a helyi magyarok ellen hozott a Benesdekrétumok alapján – derül ki egy szlovákiai felmérésből, melynek eredménye szerint a megkérdezettek csaknem 26 s zázaléka egyértelműen helyesli, hogy a második világháború után az érintett magyarokat a kollektív bűnösség elve alapján kitelepítették, csehországi kényszermunkára
