Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-03
8 Az ügyész szerint az előzetes letartóztatásra tett javaslat után Kasza közvetve megfenyegette az ügyészeket, és arról beszélt, hogy politikai üldöztetése miatt panaszt tesz a strasbourgi emberi jogi bíróságon. "Nem is tennék említést amerikai és balato ni villáiról" - mondta Maksimovic. A Kurir megszólaltatta Kasza Józsefet is, aki cáfolta az ügyész állításait. "Nem beszéltem vele (az ügyésszel), és nem is kívánok beszélni. Hihetetlen, hogy előzetes letartóztatásomat kérte, hogy ne befolyásolhassam az esetleges tanúkat, miközben olyan ügyekről van szó, amelyek 1996ban történtek. Mintha azóta egészen máig, 2005ig nem lett volna alkalmam beszélni a tanúkkal" - mondta Kasza, aki szerint a "vádiratban" szereplő állítások hazugságok. Az MTI az üggy el kapcsolatban felkereste a pártelnököt, aki csak ugyanazt tudta elmondani, amiről a Kurirnak is nyilatkozott. A távirati iroda értesülései szerint Kern Imre három napja Strasbourgban tartózkodik, de nem világos, hogy útja kapcsolatba hozhatóe azzal, hog y a VMSZ a strasbourgi bírósághoz kíván fordulni a pártvezetők ellen indított vizsgálatok miatt, amelyeket Kasza József politikai nyomásgyakorlásnak tekint. A hatóságok szerinte így kívánják megtorolni azt, hogy felemelte a szavát a magyarok sérelmére elkö vetett jogtiprások ellen. Az MTI úgy tudja, hogy Kaszát és az említett személyeket ingatlanüzérkedéssel gyanúsítják. Az érintettek közreműködésével az önkormányzat a már említett Subiro vállalattal bonyolított le egy ingatlanügyletet. A Subiro két egy szobás, 68 négyzetméteres lakást bocsátott az önkormányzat rendelkezésére - a két lakás átalakított üzlethelyiség volt , minek fejében a a vállalat hozzájutott egy 58 négyzetméteres szabadkai lakáshoz, illetve három városi telekhez, amely az önkormányzat tulajdonában volt. A több mint egy hónapja előzetes letartóztatásban lévő Ágoston Gabriellát ezenfelül azzal is gyanúsítják, hogy 1997ben önkormányzati titkárként szerződést kötött a Subiróval központi garázs építéséről, amely máig nem készült el, noha a cég közel 1,6 m illió dinárt kapott erre az önkormányzattól. A szabadkai bíróság a múlt héten csütörtökön egy hónappal meghosszabbította Ágoston vizsgálati fogságát, de védőügyvédje panasszal fordult a szerbiai legfelsőbb bírósághoz. Pénteken várható döntés a folyamodvány ról. vissza Megdöbbentő közvéleménykutatási adatokat hoztak nyilvánosságra a Benesdekrétumokról Szlovákiában Keszeli Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2005. június 2., csütörtök (MTI) - Szlovákia lakosság ának több mint egynegyede még ma is helyénvalónak ítéli meg azokat a súlyosan jogsértő intézkedéseket, amelyeket a második világháború után a szlovákiai magyarok ellen a kollektív bűnösség elve, a meghurcoltatásukat törvényesítő Benesdekrétumok alapján ho ztak - derül ki egy reprezentatív szlovákiai felmérésből. A számos szlovák, köztük az egyetlen szlovákiai magyar napilapot, az Új Szót is kiadó Petit Press Rt. megrendelésére az MVK közvéleménykutató ügynökségnél készült felmérés eredményeit a csütört öki lapszámban ismertető Új Szó megdöbbentőnek nevezi. A megkérdezettek - 1200 személy - 25,9 százaléka ugyanis egyértelműen helyesli, hogy az érintett magyarokat a kollektív bűnösség elve alapján kitelepítették, csehországi kényszermunkára hurcolták, vagyonukat elkobozták, és a reszlovakizáció kényszere elé állították őket. "Ha a nemzetiségi megoszlás szerinti eredményeket nézzük, azok sokkal megdöbbentőbbek, mint az országos átlag értékei. Ezek ugyanis azt mutatják, hogy a szlovákiai magyarok 13,3 szá zaléka teljesen, 16 százaléka pedig inkább egyetért - mint sem - a magyarokat ért háború utáni megtorlással" - áll a lapban, ami egy megkérdezett történész, Fehér Csaba szerint részben a tudatlansággal, az idősebb nemzedék esetében pedig a félelemmel magya rázható. A félelmet erősítheti, hogy a dekrétumok felvetésére a szlovák pártok mindig éles magyarellenes kirohanásokkal reagálnak, "tömeghisztériát keltenek, a magyar nemzetiség ellen hangolják a szlovák választópolgárokat" - véli a történész, aki szerint a felmérés kérdéseire válaszolók többsége úgy véli, hogy a szlovák fél bocsánatkérésére úgysem lehet számítani, ezért a kérdést "önmagukban mintegy lezárva, inkább elutasítják." A szlovákiai magyaroknak mindössze a fele, 50,8 százaléka utasítja el egyé rtelműen a dekrétumokat. A pártpreferencia szempontjai szerint is vizsgálódó felmérés szelvénye azt mutatja, hogy elsődlegesen a szlovák parlamentben ma jelen lévő kommunista párt (KSS) választói, 32,7 százalékot kitevő csoport helyesli a dekrétumokat. Utána következnek 22,6 százalékkal a parlamenten kívüli Szlovák Nemzeti Párt (SNS), majd a legerősebb parlamenti erő, a Smer (Irány) Szociáldemokrácia választói 19,3 százalékkal. Ezt követik negyedikként a sorban a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó Magya r Koalíció Pártjának (MKP) választói, akik közül 10,4 százalék egyértelműen, 19,3 százalék pedig inkább egyetért a dekrétumokkal, mint sem. A felmérés eredményeit a lapban észrevételező történész, Fehér Csaba, a révkomáromi székhelyű Duna mente és Magy ar Kultúra Múzeumának igazgatója úgy látja, hogy ha ez a súlyos történelmi kérdés nem csak a szlovákiai magyar, hanem a szlovák iskolák oktatási gyakorlatában is megkapná a maga megfelelő helyét, akkor az bízvást az
