Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-30
7 azt jelenti, hogy a felek a ví zlépcső eredeti céljának teljesítésülése jegyében hivatottak tárgyalni. A szlovák kormánybiztos aban látja a problémát, hogy "a magyar fél az alsó gát felépítéséről még csak tárgyalni sem akar", ezzel szemben Szlovákia három lehetőségről is kész tárgyalni: "Az alsó eredeti ponton (Nagymarosnál), vagy más ponton történő felépítéséről, valamit arról a lehetőségről, hogy az objektum sehol sel épül fel." Hozzátette: ha Budapesti meg tudja győzni Pozsonyt arról, hogy az árvízvédelem és a hajózhatóság kérdéseit e gyéb megoldásokkal is képes megoldani, akkor a szlovák fél ezt elfogadja, Budapest azonban ilyen megoldást még nem kínált fel. "A szlovák politikusok egy része Sólyom László kijelentéseit nem találja szerencsésnek" - fogalmaz a lap és idézi a szlovák p arlament egyik ellenzéki pártjának (SMER) képviselőjét, Juraj Blanárt, aki azt mondta: "Ez is tanúsítja, hogy ismét nem a hágai ítélet szakmai részének betartásáról van szó, jóllehet az világosan kimondja, hogy (Hágában) kinek adtak igazat, de lám, megint politikai tőkét kovácsolnak belőle." Egy kormánypárti (ANO) képviselő, Jozef Heriban a szakértői tárgyalások végereményét tartja fontosnak és elképzelhetőnek találja, hogy a szlovák és a magyar kormány végső soron akkor is megállapodhat, ha az államfőnek m ás a véleménye. Ugyanitt Bugár Béla, a szintén kormánypárti Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke úgy fogalmaz, hogy "ez szakmai és nem politikai kérdés, tárgyaljanak tehát a szakemberek." Bugár azonban hozzáteszi: úgy véli, Sólyom László is ebben a szell emben mondott véleményt. Sólyom László múlt heti beszélgetésben kifejtette: Magyarország nem építi fel a dunai vízlépcső alsó fokozatát, amire - a szlovák fél értelmezésével ellentétben - a hágai ítélet sem kötelezi. Ellenkezőleg: az ítélet kimondja, hogy "a nagymarosit nem kell felépíteni, a bősit nem kell lebontani." Hangsúlyozta: a vízlépcső kérdése semmiképpen sem szlovákmagyar nemzeti kérdés, hanem környezetvédelmi vita. A SME Bugárt egy másik írásában a Sólyominterjú más vonatkozásairól is, így a határon túli magyarok kettős állampolgárságának ügyében is megérdezi. Bugár a szlovákiai magyarok estében jelképes értékűnek nevezi a kettés állampolgárság intézményét, hiszen "mi a saját útleveleinkkel egész Európa területén szabadon utazhatunk, de a kárpátaljai magyarok esetében ez már problematikus." Mivel az interjúban Sólyom László azt is jelezte, hogy meghívás esetén majd készséggel eleget tenne egy szlovákiai látogatásnak is, a SME megkérdezte a szlovák államfő hivatalát is. Ivan Gasparovi c véleményét tolmácsolva az elnöki szóvivő, azt mondta: Sólyom László problémáktól mentes viszonyt óhajtó kijelentését előzékeny gesztusnak tekinti, de emlékeztetett rá, hogy az új magyar államfő majd csak augusztus 5én foglalja el hivatalát, ezért "majd csak ez után lehet szó egy majdani látogatás mérlegeléséről." vissza Európa odafigyel a Vajdaságra az EP délszl áv bizottsága szerint Veres Béla, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2005. június 29., szerda (MTI) - T ovábbra is szoros és aprólékos figyelemmel kíséri az Európai Parlament (EP) délkeleteurópai vegyes bizottsága, mi történik a Vajdaságban - jelentette ki a testület vezetője, Doris Pack szerdán Brüsszelben a jelentős részben magyarok lakta szerbiai tartomá nyban a magyar nemzeti kisebbségiekkel szemben elkövetett újabb erőszakos cselekedetek kapcsán összehívott rendkívüli ülés után. A bizottság megbízta Pack asszonyt, hogy írjon levelet Belgrádba a szerb igazságügyi, belügy- és oktatási minisztereknek, é s vesse fel, hogy az igazságszolgáltatás, illetve az oktatás helyzetével továbbra is gond van. A magyar sajtónak nyilatkozva Pack jelezte, hogy a kisebbségek tanácsát is vezető Vojislav Kostunica miniszterelnökhöz ugyancsak vannak kérdései az EPnek. Hozzá tette, a bizottság senkit nem kíván vádolni, hanem kérdéseket tesz fel, amelyekre választ vár. A találkozó fő témái a magyar fiatalokkal szembeni újabb incidensek, illetve a vajdasági magyar vezetők elleni korrupciós ügyek voltak. Pack elmondta, hogy Szerbiában és a Vajdaságban eleve sok a korrupciógyanús eset, de felvetődött a kérdés, hogy nem aránytalanoke a magyarok elleni vádak. Doris Pack leszögezte: kitart januárban kialakult véleménye mellett, hogy általában nem etnikai indíttatású incidens ekről van szó, de kétségtelenül ilyen jellegűek is vannak a vizsgált esetek között. Óva intett a képviselő asszony attól, hogy eltúlozzák a incidensek jelentőségét. A találkozón jelen volt Szerbia és Montenegró brüsszeli nagykövete, aki a képviselők e lmondása szerint elismerte, hogy a szóban forgó területeken még mindig vannak nehézségek és problémák, de meggyőződését fejezte ki, hogy ezek átmenetiek. Külön utalt arra, hogy a korrupció nem csupán a Vajdaságban probléma. Az EPbizottság magyar tagj ai közül Becsey Zsolt (FideszMPSZ) a megbeszélésen azt emelte ki, hogy továbbra is fennállnak azok a problémák, amelyeket a Vajdaságban járt EPtényfeltáró küldöttség állapított meg januári útja során. Sajtótájékoztatóján kijelentette: az ügyet "továbbra is politikai problémának látom, amely a Vajdaság etnikai megtisztításához vezethet". A problémák közé sorolta a diszkriminatív, nem arányos képviseleti rendszert az igazságszolgáltatásban, a betelepülések rendezetlen helyzetét, az etnikai arányok módosítás át, illetve azt, hogy
