Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-29
9 A táborokban 120 gépből álló kabinet és széles sávú internet várja a diákokat, egyheti teljes ellátásért pedig mindössze tízezer forintot kell fizetniük, mivel a rendezvényt a mini sztérium kiemelten támogatja - közölte Varga Zsigmond. Megemlítette, hogy augusztus 6ától Nagyváradon, Neumanntábor néven szervez egyhetes hasonló rendezvényt az IHM. A harmadik éve megszervezett rendezvény iránt egyre nagyobb az érdeklődés, az e lső esztendőben ezerkétszázan, tavaly pedig két és fél ezren vettek részt valamelyik eMagyarország táborban - mondta szervező. Békéscsabán Lakatos István, az IT Információs Társadalom Kht. Délalföldi Regionális Irodájának a vezetője arról is beszélt, hogy a régióban már 443, míg Békés megyében mintegy 150, közösségi internethozzáférést biztosító eMagyarország Pont létesült. Bejelentette: az informatikai tárca által meghirdetett roadshow keretében július 1516án Békéscsabára érkezik egy 16 számító géppel felszerelt kamion, melynek segítségével az érdeklődők megismerkedhetnek az internettel, vagy elmélyíthetik már megszerzett tudásukat. vissza A montenegrói elnök szerint 14 év után ism ét lesz népszavazás az önállóságró l Keller Tivadar, az MTI tudósítója jelenti: Bécs, 2005. június 28., kedd (MTI) - A montenegrói elnök Bécsben megerősítette, hogy hazájában a jövő tavasszal ismét népszavazást tartanak a Szerbiával való együtt maradás vagy szétválás kérdésének eldö ntésére. Filip Vujanovic kedden zárult kétnapos bécsi munkalátogatásának befejezésekor úgy fogalmazott: 14 év után eljön az ideje annak, hogy ismét megtudakolják a nép akaratát az önállóság kérdésével kapcsolatban. (A mintegy 600 ezer lakosú volt jugos zláv tagköztársaságban 1992 márciusában már népszavazást tartottak a Szerbiától való különválásról, s a voksoláson részt vevők elsöprő többsége akkor az együtt maradás mellett tette le a garast.) A montenegrói elnök amellett érvelt, hogy a független Monten egró lényegesen hozzá tudna járulni a délkeleteurópai térség egészének stabilitásához. Az osztrák vezetők óvakodtak attól, hogy állást foglaljanak Montenegró esetleges önállóvá válásával kapcsolatban. Heinz Fischer köztársasági elnök Vujanoviccsal tar tott megbeszélése után ki is jelentette, hogy Ausztria nem avatkozik be a montenegrói függetlenség kérdésébe, de figyeli az azzal kapcsolatos fejleményeket, és tartani fogja magát a közös európai állásponthoz. Ursula Plassnik külügyminiszter pedig arra hel yzet a hangsúlyt a montenegrói elnökkel tartott találkozója után adott nyilatkozatában, hogy Bécs számára kiemelt fontosságú a délkeleteurópai országok eljutása az EUig. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Tanács június 1617én tartott ülésén megerősítette az európai távlatokat ezen országokkal kapcsolatban, amit fontos jelzésként értékelt. Leszögezte, hogy a balkáni országok reformfolyamatainak a támogatása, va lamint európai távlataik konkretizálása súlyponti kérdést jelent majd a jövő január 1jén kezdődő soros osztrák EUelnökség alatt. vissza Szlovénia is szerepet vállal az EUköltség vetéssel kapcsolatos konzultációkban Lju bljana, 2005. június 28., kedd (MTI) - Szlovénia is szerepet vállal azokban a regionális konzultációkban, amelyeket az Európai Unió következő költségvetése kapcsán a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által tett javaslat ügyében kezdeményezett Budapest - ebbe n állapodott meg szlovéniai tárgyalópartnereivel Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter kedden Ljubljanában. Hivatalos munkalátogatása során Somogyi Ferenc Janez Jansa kormányfővel, Dmitrij Rupel külügyminiszterrel és France Sukjati házelnökkel a kétold alú kapcsolatok időszerű kérdéseit, valamint az Európai Unióban kialakult helyzetet, a pénzügyi, alkotmányos és bővítési témákat tekintette át. Az MTInek telefonon adott nyilatkozatában Somogyi Ferenc elmondta: mindkét ország érdekelt abban, hogy a k apcsolatokat a legkülönbözőbb területeken előmozdítsa. A kereskedelmi kapcsolatok és az üzleti befektetések terén pozitív előrelépések történtek, és pozitív kép alakult ki a két országban élő magyar, illetve szlovén kisebbségek helyzetét illetően. A felek egyeztettek az együttműködés további lehetőségeiről is, így az infrastrukturális fejlesztések összehangolásáról és a Ljubljana fejlesztése iránti konkrét magyar vállalati érdeklődésről. A ljubljanai tárgyalásokon erős hangsúllyal szerepelt az Európai Unióban kialakult helyzet. Megállapodás született arról, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően az Európai Unió költségvetése kapcsán tett magyar javaslat további kezelésének és a tartalmi aspektusok egyeztetésének céljával Szlovénia is szerepet vállal a Budapest által kezdeményezett regionális konzultációkban, illetve egyes konkrét, tartalmi kérdések kimunkálásában. Somogyi Ferenc kiemelte, hogy Szlovénia egyike azoknak az országoknak, amelyekkel az unió további bővítését illetően teljes az együttműk ödés, az gyakorlatilag azonos kiindulóponton és azonos célokon alapul.
