Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-28
18 Nyugdíjaskorba lépett az ENSZ - Az alapokmányt 1945. június 26án írták alá San Franciscóban MNOösszeállítás 2005. június 27. 12:06 Szerző: Udvardy Zoltán Öngyilkosságba kergették az 1956os magyar forradalom egyetlen hívét a szervezetben; tehetetlenül nézték végig a szerb tömegmészárlást Srebrenicában; a feketeafrikai főtitkár korrupciós gyanúba keveredik. 60. születésnapját ünnep li az ENSZ , melynek kéksisakosai a világ számos pontján állnak a frontvonal közepére. Az ENSZ alapokmányát 1945. június 26án írták alá San Franciscóban. A világszervezet alapításának 60. évfordulóján Kofi Annan főtitkár kiemelte: Az ENSZ a világ számos pontján ügyel a békefenntartásra, választásokat szervez, és segítséget nyújt a járványok áldozatainak. A világháború lezárása után San Franciscóban mintegy ötven ország képviselői tettek hitet amellett, hogy a felnövekvő generációk nem ismerik meg a hábo rú borzalmait. Az alapokmány rendelkezik többek közt a Gyámsági Tanács és a Nemzetközi Bíróság létrehozásáról. Azóta, mint köztudott, nem volt háborúmentes éve a világnak. Európában valóban nem került sor újabb háborúkra néhány évtizedig, ám a szovjet bi rodalom összeomlása után a mesterségesen létrehozott jugoszláv államalakulat széthullását, a többnyire szerb agresszió által kezdeményezett háborúkat és népirtásokat jórészt tehetetlenül szemlélte a világszervezet. Az albánellenes koszovói genocídiumnak, a szerb hadsereg mészárlásainak például csak az Egyesült Államok légierejének beavatkozása vetett véget. A szervezet Biztonsági Tanácsa egy több mint fél évszázada lezárt háború után kialakult, mára meglehetősen elavult hatalmi viszonyokat tükröz. A fontos stratégiai kérdésekben döntő testület állandó tagjai közé például hiába ácsingózik Németország és Japán. Magyar szemszögből a szervezet ellentmondásos szerepe különösen érzékelhető volt az 1956 alatt és után. Azon felül, hogy a világszervezet ódzkodott attól, hogy kiálljon a forradalom mellett, a szabadságharccá terebélyesedett felkelés leverése után kizár ólag a magyar eseményeket kivizsgáló ötös bizottság dán tagja, Bang Jensen állt ki következetesen a magyar ügy mellett. A Szovjetunió ENSZbeli befolyását jelzi, hogy az akkori főtitkár, a KGBvel való együttműködés vádja alól sem tisztázott Hammarskjörd a zt követelte tőle, adja ki a jelentéshez nevüket adó magyar tanúk listáját. Bang Jensen a listát elégette, majd gyanús körülmények között meghalt, állítólag öngyilkos lett. A világ számos pontján, így a Sinaifélszigeten vagy Koszovóban viszont korunk ha talmi struktúráiból következően elengedhetetlennek bizonyul az ENSZkatonák jelenléte. A békefenntartók hatásköre mindazonáltal a mai napig tisztázatlan: alig egy évtizede Ruandában jelenlétük sem akadályozta meg több mint egymillió ember felkoncolását. vissza Tőkés Díj [ 20050627 - 13:54:38 ] 13. al kalommal adták át a Tőkés Alapítvány egyéni díját olyan valakinek, aki sokat tesz a külhoni magyarokért. Az alapítvány 1989ben alakult, jelenleg határon túli magyar diákoka t támogatnak, és adományokkal segítik azokat az iskolákat, ahol magyar nyelven is tanítanak. Erdélyi Géza, a szlovákiai református egyházkerület püspöke kapta idén a Tőkés Alapítvány díjat. A majd' egy évtizede püspöki feladatokat ellátó, Ung megyéből sz ármazó Erdélyi Géza 1950ben lett az egyetlen felvidéki magyar gimnázium tanulója. Később művészettörténetet is tanult, életében fontos szerepet kapott a tudomány. Sokat tett azért, hogy megszűnjön a lelkészhiány, ma is küzd az egyházi tulajdon visszaszerz éséért. „Arra kötelez, hogy folytassam ezt a munkát, ami régen kezdődött, és lehetőleg ne csak magányos harcosként, hanem feladatomnak tekintem:egyre többeket bekapcsoljak ebbe a munkába, amely az evangélium hirdetése és egyben a nemzetmegtartó munka is. " - nyilatkozta Erdélyi Géza.
