Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-27
5 Cikkek: Sólyom László szerint Európában nem értik a középeurópai k isebbségi problémákat Keszeli Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2005. június 24., péntek (MTI) - Nem hiszem, hogy a szlovák és a magyar nemzeti érdekek eleve e llentétesek egymással - mondta két Pozsonyban megjelenő lapnak, a szlovák SMEn ek és a magyar Új Szónak adott exkluzív interjújában a közelmúltban a Magyar Köztársaság elnökévé megválasztott Sólyom László, s több, a határon túli magyarságot érintő kérdésről is véleményt nyilvánított. A pénteken megjelent beszélgetésben - Antall J ózsef egykori kijelentése okán - megkérdezték az elnököt: léle kben tíz, vagy tizenöt millió magyar elnöke kíváne lenni? "A Magyar Köztársaság elnöke vagyok. Ám az Alko tmánynak van egy olyan passzusa, hogy a köztársaság, amelynek elnöke vagyok, felelőssége t érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, köteles elősegíteni kapcsolattartásukat az anyaországgal. Ezt az alkotmányos kötelességet nagyon komolyan fogom venni" - válaszolta Sólyom László. A magyarszlovák viszonyban sok vihart kavaró kedvezménytö rvényt érintően elmondta: közvetlenül tapaszta lta, hogy Európában menyire nem értik a középeurópai kisebbségi problémákat, és azok történelmi gyökereit sem. Az alapvető definíciós problémák miatt a nemzet és a nemzetiség fogalma alatt mindenki mást ért. A magyar st á- tustörvény alapgondolata az volt, hogy egy államnak, amelynek vele szomszédos országokban kisebbségei vannak, joga van segíteni ezeket a kisebbségeket. Természetesen ennek fő eszköze a kétoldalú megállapodás, ám ha a két érintett ország mégsem t ud egyezségre jutni, "az anyaországnak akkor is joga van a nemzeti identitás megőrzését támogatni". Sólyom László elmondta még: a kedvezménytörvény körüli hullámverés idején sem a nemzetközi szervezetek, sem a szomszédos államok nem értették meg igazá n a kisebbségek ügyeivel foglalkozó Velencei Bizottság ezzel kapcsolatos üzenetét, és csak a kompromisszumos elemeket ragadták ki belőle, márpedig az üzenet valódi újdo nsága az volt, hogy bevezette az anyaállam és a hozzá tartozó kisebbség fogalmát. P ersze voltak a kedvezménytörvénynek a bizottság ajánlásaival nem egyező elemei is, amelyek korrekciója megtörtént ugyan, de egyes szomszédos államok magatartásában mégis "jogilag indokolatlan, politikailag túl h eves és ellenséges reakciók fordultak elő. Re mélem, ezen lehet javítani" - adott hangot véleményének az új magyar államfő. Sólyom László a kettős állampolgárságról tartott népszavazás kapcsán nagy kárnak nevezte, hogy olyan érzelmi, illetve egzisztenciális érdekeket megszólító területre csúszott el a népszavazási kampány, amelynek nem volt sok köze az eredeti koncepcióhoz. Az eredmény mindenkit sokkolt, ehhez a témához most már senki se nyúl szívesen. Teljesen érthető, hogy a határon túli magyarok kitartanak a követelés mellett - válaszolta az eln ök, rámutatva arra, hogy a népszavazás csakis elvi alapkérdésben volt hivatott dönteni, és "a pozitív döntés jogilag lehetséges lett vo lna." Az államfőt a szlovák kereszténydemokrata politikus, Frantisek Miklosko Budapesten elhangzott bocsánatkér é- séről is megkérdezte a két lap munkatársa. (Két hete Budapesten, az Adalbertdíj átvételekor a Parlament kupol acsarnokában Miklosko a saját nevében vállalkozott arra, amitől a hivatalos szlovák politika mereven elzárkózik: bocsánatot kért a szlovákiai magyarok második világháború utáni jogfosztását törvényesítő Benesdekrétumok nyomán keletkezett sérelmekért.) Amit a szlovák politikus mondott, azt nagyon komolyan kell venni, és erre ugyanilyen komolysággal és őszint eséggel reagálhatunk - mondta Sólyom László . A két ország között sok éve fennálló "bősi kérdésre", a hágai ítélet végrehajtására is rákérdező SMEnek Sólyom László elmondta: bántja, hogy az ügy holtponton áll, ám ennek egyik oka az, hogy a hágai nemzetközi bíróság "a problémát meg nem oldó sala moni ítéletet hozott. Mindenesetre folytatni kell a tárgyalásokat és végre kell hajtani az ítéletet", amelynek fontos eleme az, hogy elegendő víz jusson a Duna régi medrébe. Magyarország nem építi fel a dunai vízlépcső alsó fokozatát, amire - a szlovák fél értelmezésével ellentétben - a hágai ítélet sem kötelezi. E llenkezőleg: az ítélet kimondja, hogy "a nagymarosit nem kell felépíteni, a bősit nem kell lebontani". A vízlépcső kérdése semmiképp sem szlovákmagyar nemzeti kérdés, hanem környezetvédelmi vita - hangsúlyozta Sólyom László. vissza Romániában visszaadják az államosított erd őket régi tulajdonosaiknak
