Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-25
15 szolgálja. A képviselői mandátum egyértelműen állami, közhatalmi, alkotmányjogi intézmény, afelett közjogi eszközökkel nem r endelkezhet a párt, ezt erősítette meg AB határozat." Másutt pedig: "Feltétlen követelménynek, alapelvnek tekinthetjük viszont a szavazás titkosságát. A titkosság jogi garanciarendszerének …alkotmányos jelentősége van." Tiszta beszéd! Ha összekapcsoljuk a két fő kategóriát, azt látjuk, hogy nem abszolút ura a maga titkos voksának a személy. A titkosság a lelkiismeret szerinti szavazás teljes esélyét és garanciáját adja. Szóba nem jöhetne itt az önkéntességet és a titkosságot kizáró nyomásgyakorlás, ellen őrzést és beleszólást jelentő közös voksolás, és semmi más sem, ami közvetlen vagy közvetett beleszólást, fenyegetést, felsőbb pártérdeket és akaratot diktálna. Naivitás vagy szemforgatás a titkosságot az önkéntességgel szembeállítani, lévén a cél csupán e gy fürkésztechnika legitimálása. Egyszer talán eljön a kor, amikor elég a demokratikus meggyőz(őd)és az egyöntetű voksoláshoz, ám ma alkotmányjogilag nonszensz a pártparancs és tilalom, és abszurdum a grundfoci szabály átvétele (3 korner egy tizenegyes ) a renitens megfegyelmezésére. Tilos tehát a titkosságot megkerülni és az nem tehető zárójelbe sem direkt módon a szavazóra, sem indirekten, a többiekre vonatkozó nyomásgyakorlással. A szavazat leadása előtti "bemutatás" egyszerűen jogellenes, erre kénysz eríteni bárkit bűncselekménynek kellene lennie már ma is. A leadott szavazat utólag, fizikailag nem szemléltethető, a szavazás utáni, róla szóló elbeszélés viszont nem tilos, azonban nem is kontrollálható. Meg kell viszont oldani a titkos voksolás esetéb en is a döntés minden lehetséges változatának alkalmazását. Jogszerű lehet, ha valaki önként nem vesz részt a szavazásban, ez itt kvázi tartózkodás, de nem is számít be a mérvadó számokba. Kell hogy legyen mód kettős nemmel is szavazni, mert más esetben bi zony előfordulhat, hogy a képviselő megítélése szerint az összes jelölt alkalmatlan, ergo valamennyiük ellen szavaz. A határozatképességgel való zsonglőrködést viszont nagyrészt érdemes elfelejteni, mivel az első két körben minimum 258 igen ad döntést, a h armadik körben pedig két jelölt esetén elég eggyel többet kapni a győzelemhez, mint a rivális. Meg kellene erősíteni azonban, hogy az egyedül induló jelölt a harmadik körben a megválasztott képviselők többségét kell hogy elnyerje, ergo itt is van mód ellen e szavazni, sőt ilyenkor az érvénytelenül vagy nem szavazók száma is "játszik". Semmiféle közjogi érvénye és ilyenfajta szankciója nem lehetne annak, ha a frakció eltiltja a szavazástól a tagját. Még csak nem is szükségszerű, hogy az adott párt tagja legy en a frakciótag, így őrá kívülről és felülről már csak ezért sem jöhetne kötelező erejű párthatározat. Végül egy illuzórikus felvetés: leegyszerűsítve az áll az alkotmányban, hogy az alkotmányt, más törvényt szándékosan megsértő államfő a tisztségétől me gfosztható. Nem volt, nyilván soha nem is lesz rá példa, de elkel az ilyen szabály. Ugyanakkor a tudatosan alkotmánysértő módon eljáró képviselő szinte bármit megtehet, legfeljebb politikai felelőssége van, és az elég? Nem kellenee visszahozni a tudatosan alkotmánysértő képviselőre a méltatlanság miatti összeférhetetlenséget? Mert a függőben maradt kérdés mindinkább az: választott, elidegenedett, jól fizetett példaképeinknek vajon a joga, az érinthetetlensége többe, mint bármelyikünké, avagy a kötelessége és a felelőssége? Nem az a kérdés, hogy ki a jobb, hanem az, hogy ki van kiért? vissza Készítette: Balogh Zsuzsanna i a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Néps zabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magyar Hírlap - Nszv = Népszava - MaNcs = Magyar Narancs - MF = Magyar Fórum - ÉS = Élet és Irodalom - VH = Vasárnapi Hírek - Vg = Világgazdaság - Ng = Napi Gazdaság - Reg = Reggel
