Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-25
5 - Az első világháború befej eztével a bennünket érintő nemzetközi vándorlás szinte megszűnt. Egyfelől az addigi legnagyobb "felvevő", az Egyesült Államok állította korlátok miatt drasztikusan megcsappant az óceánon átkelők száma - ez demográfiailag mindenképpen nyereségnek számított. Másfelől azonban kedvezőtlen hatású volt, hogy a megcsonkított országterületre már nemigen érkeztek a Kárpátokon kívülről. Annál nagyobb volt a belső mozgás. Trianon előszele már a háború végén érződött. A békediktátum aláírása előtt körülbelül 200 ezren - szinte kivétel nélkül magyarok - költöztek át a központi területekre. Ugyancsak 200 ezerre tehető azok száma, akik 1920 és 1924 között települtek Magyarországra. Utána már a határ menti területekről is kevesen költöztek hozzánk. Ellenirányú mozgás alig v olt: szlovákok, románok, szerbek hagyták el a "központi" területeket. - Milyen hatásai voltak a második világháborúnak? - A háború, a holokauszt következtében sok százezer embert veszített az ország. A kivándorlás számait illető becslések 200 ezer és 80 0 ezer közöttiek. Az óriási eltérésben annak is része van, hogy a becslés az ideiglenesen megnagyobbodott vagy a mai országterületre vonatkozike. A háború végén, 1944 őszétől a Szálasivezetés "nemzeti programként" szorgalmazta a nyugatra menekülést. Nyug atra került sok hivatalnok és a fegyveres testületekben szolgáló személy is. A háború végéről és az utána következő időszakról szólva azonban vándorlási nyereséget mutatnak a számok. A párizsi békeszerződésben megállapított határok szerinti Romániából több mint 200 ezer, Csehszlovákiából - csupán a kényszerű lakosságcsere következtében - 90 ezer, Jugoszláviából és a Szovjetunióból 7070 ezer magyar érkezett Magyarországra. Hozzáteszem: 1956 előtt volt egy demográfiai tekintetben kedvező évtized. Sikerült le küzdenünk néhány járványos és fertőző betegséget. A kemény abortusztörvények is közrejátszottak ebben. - Az évtized végén azonban újabb demográfiai sokk következett... - Akkor, 1956 végén és a következő hónapokban 200 ezren hagyták el az országot - főle g fiatalok. Később közülük 40 ezren visszajöttek. A gyermekvállalási kedvre azonban az 1956os trauma kedvezőtlenül hatott. Enyhült az abortusztörvények szigora is. A KSH elnöke már 1960ban felhívta a politikai vezetés figyelmét arra, hogy ha nem történik valamilyen változás, akkor 1980 táján a természetes szaporodás fogyásba fog átfordulni. Ez be is következett, és a fogyás azóta is tart. A fogyás ütemét - szerencsére - lassítja a bevándorlás. - Hányan és miért jöttek Magyarországra 1956 óta? - A rends zerváltásig évenként általában egykét ezren, némelykor azonban négyezren kaptak letelepedési engedélyt. Ők - szinte kivétel nélkül magyarok - a jobb megélhetés, a nyugodtabb élet reményében főképpen a szomszédos országokból érkeztek. Az ideérkezésük - job bára fiatalok lévén - az átlagosnál nagyobb gyermekáldás ígéretét hordozta magában. Sajnos közben több tízezer hazánkfia - ugyancsak inkább a fiatalabb korosztályokból - szintén új hazát keresett magának. A nyolcvanas években megszaporodott a legálisan érk ezők száma. Sokan pedig a zöldhatáron jöttek - elsősorban Romániából. A délszláv háború éveiben jugoszláviai menekültekkel is számolnunk kellett. Közülük sok magyar itt maradt. A teljes képet tekintve elmondhatjuk, hogy a rendszerváltás óta érkezőknek két nagy csoportjuk van. Körülbelül 110 ezren letelepedési vagy továbbvándorlási szándékkal érkeztek. Háromnegyedük valamelyik szomszédos országból. Közülük a magyarok zöme állampolgárságért folyamodik. A másik csoport a munkavállalási céllal érkezőké. A számu k az utóbbi időben csökkent, de így sem kevesebb 120 ezernél. Körülbelül 70 százalékuk évről évre kicserélődik. Sokan azonban huzamosan dolgoznak nálunk, és ekképpen növelik a gazdaságilag aktív népesség arányát. Végezetül nem hagyhatjuk szó nélkül a Magya rországon élő sok ezer kínai és vietnami állampolgárt. Az említettek nélkül ma már 10 milliónál kevesebben élnénk Magyarországon. - Hozhate változást az Európai Unióba való belépésünk? - Azt gondolom, hogy Magyarországról nem lesz számottevő elvándorlá s. Hiszen aki akart, az elmúlt évtizedben is elmehetett volna. Más kérdés, hogy 80100 ezerre tehető azok száma, akik magyar állampolgárságukat megtartva hosszabb ideig dolgoznak külföldön - nem tudjuk, közülük hányan nem fognak sohasem hazatérni. A magyar országi magyarok köréből nagyobb arányú kivándorlásra egy évtized múlva kerülhet sor. Akkorra lesznek munkavállalási korúak azok a tizenéveseink, akiknek már természetes, hogy kinyílt a világ, és akik beszélnek majd idegen nyelvet vagy nyelveket. Nem tudju k azt sem, hogy más országokból mennyien kívánnak majd ideiglenesen vagy állandóan Magyarországon élni. Ami bizonyosnak látszik: a szomszédos országokban élő magyar népességet illetően az ideköltözések és az asszimiláció miatt előbbutóbb kimerül az onnan felénk csörgedező forrás. És bizonyos az is: ahhoz, hogy a mostani természetes fogyás ismét természetes szaporodásba forduljon, ezer nőnek két és fél ezer gyermeket kellene világra hoznia. Ez kevés híján a kétszerese a mai átlagos szülésszámnak. Ez a
