Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-02
21 Tallinban az európai szocialisták Népszava 2005. június 2. Első ízben tanácsk ozott az Európai Parlament szocialista frakciója egy új EUtagállamban: a hétfőtől szerdáig tartó ülésszak helyszíne az észt főváros, Tallinn volt, s a viták középpontjában az európai szociális fejlődés és a gazdaság kölcsönhatásának kérdése, valamint az e urópai szomszédságpolitika, mindenekelőtt az Oroszországhoz és a Balkánhoz fűződő viszony állt. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a svéd modellnek nevezett északi jóléti rendszer egyike a lehetséges szociális szisztémáknak, de a modell csak addig tar tható, amíg forrásigényét a növekvő gazdaság biztosítani tudja. Az új tagországok nevében felszólaló Kósáné Kovács Magda, a frakció elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy a francia népszavazás eredménye különösen fontossá teszi a régi tagországok szolidaritásá t. Ha a Lisszaboni Stratégia csupán a versenyképességről és nem a felzárkózásról és a társadalmi befogadásról szól, Európa két részre szakad, és szegényebbik oldalán erősödnek a társadalmi különbségek. vissza Merre tart a Magyarok Világszövetsége? Kapu 2005. május • Szerző: Hollai Hehs Ottó (Németország) 1938ban Budapesten tartották a Magyarok Második Világkongresszusát, és ekkor alapították a Magyarok Világszövetségét. A Világszövetség gondolata már az 1849 utáni magyar , ún. Kossuthemigráció idejében megszületett, hiszen a külföldre szakadt magyarok száma mind nagyobb lett, és sokan szükségesnek tartották, hogy a magyar emigrációt szervezett egységben tartsák, a nemzet számára megtartsák, és az otthon maradt magyarságga l a kapcsolatokat ápolják. A XIX. és XX. száza d viharos évtizedeiben az anyaországi és külföldre szakadt magyarok kapcsolata hol jól, hol rosszabbul alakult, a szerencsétlen trianoni békeszerződés után viszont a helyzet gyökeresen megváltozott, hiszen az ország lakosságának nagy része külföldre szakad t. Már a húszas évek végén összehívják a Magyarok Első Világkongresszusát, és a célt mind világosabban megfogalmazzák: a világ minden részében szétszórt magyarságot egy kévében kell tartani, a kapcsolatokat az otthoni magyarsággal bővíteni, erősíteni kell. A Világszövetséget annak idején 1938ban szinte mindenki támogatta. A kormányzótól komoly pénzbeli támogatást kapott, de az ország minden részéről a vármegyék is anyagi segítséget biztosítottak a Szövetség munkájához. A háború éveiben természetszerűleg n em volt alkalom komolyabb tevékenységre, de 1945től a Szövetség munkája felélénkült, és elsődleges feladatként a Kárpátmedencében élő kisebbségi helyzetben élő magyarok érdekeinek védelmét igyekezett ellátni. Ezekben az években a Kisgazdapárt vezető poli tikusa, Nagy Ferenc állt a MVSZ élén, munkássága 1947ig tartott, amikor a változó politikai helyzet miatt ő is külföldre emigrált. A diktatúra éveiben a MVSZ önállósága megszűnt, a kommunista propaganda eszközévé vált. 1956 után bizonyos tevékenykedési s zabadságot vívott ki magának, s mind jobban szorgalmazta az emigráns magyarok hazalátogatását, külföldön írott magyar irodalmi művek Magyarországon való megjelentetését, anyanyelvi konferenciák megszervezését külföldi magyar szakemberek részvételével és íg y tovább. A rendszerváltozás utáni történet már mindenki előtt ismeretes. 1991ben Csoóri Sándor írót, költőt választották az MVSZ elnökévé, aki kilenc évig, 2000ig volt ebben a tisztségben. 1992ben, a Magyarok III. Világkongresszusán a Világszövetség új alapszabályzatot fogadott el, mely végeredményben a régi célokat kihangsúlyozta: – bárhol éljen is egy magyar, támogatni kell abbeli igyekezetében, hogy anyanyelvét, magyar kultúráját megtartsa, és segíteni kell, hogy az anyaországgal mindenkor, minden jel legű kapcsolatot fenntarthasson. 2000. május 26án a Magyarok Világszövetségének Tisztújító Közgyűlése új elnököt választott az erdélyi Patrubány Miklós személyében. A Világszövetség életében teljesen új korszak kezdődött. Amit eddig leírtam, tények, nincs mit vitatkozni róluk. Most következzen a publicista véleménye, aki bár nem tagja az MVSZnek, de jó magyarnak tartja magát, és írásaival mindig igyekezett az összmagyar érdekeket szolgálni. A magyarok összeférhetetlensége ismert. Ezt ellenségeink kárörven dve, barátaink sajnálattal állapítják meg. Az önbírálattal rendelkező magyar ember tudja, hogy semmit nem tudunk ezen a világon mi magyarok rendbe hozni, ha továbbra is a “két magyar = három vélemény” uralja politikai és társadalmi mozgásainkat. A 2000ben megtartott elnökválasztás eredményével nagyon sokan elégedetlenek voltak, és ez az elégedetlenség máig erősen zavarja az MVSZ munkáját. A választás idején kormányon lévő Fidesz, Orbán Viktorral az élen, Boros Pétert volt miniszterelnököt szerette volna az MVSZ elnöki székében látni. Csalódásukat bizonyos
