Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-21
16 uniós büdzsé késése rendkívül megnehezíti a második Nemzeti fejlesztési terv tervezését, de gyorsítani fogjuk a társadalmi egyeztetést és a végrehajtás előkészítését, az operatív programok kidolgozását. Magyarország felajánlja segítségét a júliusban induló brit elnökségnek a pénzügyi keret összeállításában, mint a visegrádi csoport soros elnöke (amely csoport a csúcson is együtt lépett fel). Balázs Péter - Volt EUbiztos Azt feltételeztük, hogy az EU működési elvei a bővítés után is tágíthatók, ám rendre kiderül, hogy a régi alapokra nem lehet építkezni — mondta lapunknak Balázs. Az unió négy alapszabadsága nem működik, elég a keleti tagállamok felé áramló tőke vagy ezekből az államokból nyugat felé áramló munkaerő iránti ellenérzésekre gondolni. A megegyezést az is nehezíti, hogy a legfőbb hatalmi centrummá az eredetileg csak informális csúcs vált: itt kormányok első emberei ülnek, akiket belpolitikai érdekeik vezérelnek. Az idő szorít: az idén meg kellene egyezni a költségvetésről, ám a következő f él évben az elnökséget ellátó britek nem biztos, hogy – ahhoz hasonlóan, ahogy a 2000 – 2006os büdzséről szóló tárgyalások idején soros elnök németek tették – felül tudnak kerekedni saját érdekeiken. Türelmesen kell várni, hiszen egyetlen zseniális ötlettel ki lehet mozdítani a holtpontról a kérdést. Olyan kompromisszum kell, amelyben a befizetők is megtalálják a számításukat, s e felé finoman kell egyensúlyozni. A fő csapdát azonban eddig nem sikerült elkerülni: a felek továbbra is számokról vitatkoznak, ah elyett hogy a támogatási politikák súlypontjait vizsgálnák felül. Rácz Margit - A Világgazdasági Kutatóintézet főmunkatársa Egy év kellett ahhoz, hogy a tizenötök rájöjjenek: az unióban huszonöten vannak, és az újonnan csatlakozók szegények — mondta lapu nknak Rácz. Ehhez hozzá kell vennünk a kilencvenes évek közepe óta meglévő globális gazdasági problémákat, amelyeket most a bővítés következményének tekintenek, s azt is, hogy a franciák, majd a hollandok is nemet mondtak az európai alkotmányra. A patthely zethez egy banánhéj kellett, amelyen elcsúsztak: ez pedig az volt, hogy az Egyesült Királyság gazdasági teljesítménye a legjobbak között van, amely okafogyottá tette a nekik fizetett visszatérítést. Eljött az alkalom, hogy nekimenjenek Tony Blairnek, aki p edig ellentámadásként nekiment a közös agrárpolitikának. A tagállamok önzése már a nizzai szerződés előtti alkudozásban is látszott, de a múlt heti csúcs megint bizonyságát adta annak, semmi sem drága. Amiben eddig sikerült megegyezni – például, hogy a bef izetések valamivel a tagországi GNI egy százaléka fölött lesznek – , az a végső kompromisszum része marad, s nem nyúlnak sem a brit rabatthoz, sem a közös agrárpolitikához. A megoldás azonban feltehetően csak 2006 első felében születik meg. John Nichols - Budapesti - brit nagykövet Nekünk is nagyon fontos, hogy megállapodás szülessen, ne gondolja senki, hogy az egyezség megakadályozása a célunk — mondta egy sajtóértekezleten Nichols. Az Egyesült Királyság mindig a bővítés bajnoka volt, most is az. Minden l ehetséges eszközzel szeretnénk elérni, hogy a megállapodás hiánya ne legyen semmiféle kedvezőtlen következménnyel az új tagállamokra. Ha valamiféle probléma adódna ebből, például cashflow jellegű, készen vagyunk a költségvetési kereten kívül is megoldások at találni például az eljárási és pénzfelhasználási szabályok egyszerűsítésével. Egyébként London nem állt egyedül az elnökségi javaslat elvetésével, Hollandia, Spanyol, Finn- és Svédország is leszavazta azt. Az uniós költségvetést a múlt köti béklyóba, a lapvető reformra szorul. Az elnökségi kiadási javaslatok sem fairek, sem hatékonyak nem voltak. Túl sokat juttattak volna a régi tagállamoknak, és nem adtak volna eleget az újaknak, akiknek nagyobb szükségük van rá. Az egy főre jutó támogatás Belgium eseté ben magasabb lett volna, mint bármely új tagállamban. A régi tagok többet kaptak volna a közös agrárpolitikából, mint az újak a felzárkóztatási támogatásokból. Jacques Chirac - Francia köztársasági elnök Sajnálatos módon az Egyesült Királyság visszautasí totta, hogy kivegye igazságos és arányos részét a bővítés költségeiből — mondta hírügynökségeknek Chirac. Ezen bukott el a megegyezés, pedig már nagyon közel volt. Kéthárom gazdag tagállam önző módon, egyedül nemzeti érdekeiket szem előtt tartva, ígéretek licitálásával volt elfoglalva. Az újak ezzel szemben szép példát mutattak a jövő Európája számára azzal a megható gesztussal, hogy a megállapodás érdekében hajlandók lemondani a nekik szánt támogatások egy részéről. Ezt a leckét az érintettek sajnos nem h allották meg. Ami a közös agrárpolitikát illeti, hiba lenne azt gondolni, hogy eljárt felette az idő: ez még mindig a jövő politikája. A közeli megállapodás reménye leszűkült, hiszen júliustól a britek adják az EUelnökséget, amely persze nem kezdődött val ami fényesen. Mindezek ellenére 2007. január elsejére remélhetőleg képesek leszünk megállapodásra jutni – mondta Chirac. Párizs tagadja, hogy a fiaskó után nem hajlandó folytatni a
