Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-21
11 hanem "2006ban olyan nemzeti kormányra lesz szüksége az országnak, amely a nemzet legjob b, legfelkészültebb erőit foglalja magába", akkor több kérdés is felmerül. Úgy gondoljae a pártelnök, hogy előző kormánya bizony nem a nemzet legjobb erőiből szerveződött? Aztán: a nemzet legfelkészültebb erőiből alakuló nemzeti kormány miniszterelnökének alkalmas lehete egy többszörös pártelnök? A szellem emberei kormánytagként nem fognake mégis belépni a Fideszbe, mint tette az előző Fideszkormány néhány tagja? Lehet, hogy Orbán megint le fog mondani pártelnökként, hogy magasabbra, "a nemzet miniszter elnöke" felhőrégiójába kapaszkodjék? A fentiekből csak az következik, hogy mennyi köze van Orbánnak a tényleges nemzeti eszmékhez - szeretné magának kisajátítani őket. De abból, hogy ez igaz, nem következik az is, hogy a nemzethez kapcsolódó fogalomkörne k ne volna érzelmi vonzása, mozgósító ereje az elkötelezett jobboldali szimpatizánsok táborán kívül is. Nem hiszem, hogy érdemes lenne a baloldalon gúnyosan, de tétlenül szemlélni, miként ül meg a Fidesz elnöke egy fenékkel két lovat: a politikai oldalakho z nem köthető nemzeti érzést és a politikai elitből való kiábrándulást. Téved tehát, aki a népi baloldaliak Kecskeméten elmondott gondolatait összemossa Orbán nemzeti kormányról szóló ábrándozásával. Ha az MSZP döntéshozó elitje nem vállalja érzelmileg azo kat, akiknek jelent valamit a nemzethez tartozás érzése, továbbá azokat sem, akik nem szeretik, hogy az újkapitalizmusban a tőkeérdek maga alá gyűr minden más társadalmi érdeket, akkor ezzel lemond szavazataikról is. De nem biztos, hogy ez a jelenlegi néps zerűségi arányok mellett bölcs dolog lenne. Reményteljes pártelnökvárományos korában Hiller István még azt ígérte, hogy az MSZP hosszú távú, hiteles baloldali választ dolgoz ki a nemzet, az egyházak, a társadalmi egyenlőtlenségek kérdésében. A népi balo ldal kecskeméti vitanapján és a Professzorok Batthyány Körében tartott Orbánelőadáson pusztán időbeli egybeesés volt a nemzetpolitikai kérdések fontosságának emlegetése és a nemzeti kormány beígérése között. Az előbbi egy sokszor tervezett, de soha le ne folytatott érték- és programvita igényét hozta újra előtérbe, az utóbbi közönséges pártpolitikai kampányfogás volt. De mindkettő egy olyan érzelmi, értékrendbeli szürke zónát érint, amelyben akár a választások sorsa is eldőlhet. vissza EUkudarc után magyarázkodás Magyarázkodással, számvetéssel és a lehetőségek mérlegelésével töltötték a hét első munkanapját az uniós tagállamok vezető politikusai Keserű szájízzel tértek haza a kudarccal végződő EUcsúcstalálkozó után a tagállamok vezető politikusai. A francia és a brit nyilatkozatokra még mindig az ellenségeskedés volt a jellemző, míg a bővítési biztos a csatlakozásra váró országokat igyekezett megnyugtatni. Az EU vezető politikusai eközben már Washingtonban tárgyaltak George Bush elnökkel, és igyekeztek helyreállítani a szervezet megtépázott tekintélyét. Magyarázkodással, számvetéssel és a lehetőségek mérlegelésével töltötték a hét első munkanapját az uniós tagállamok vezető politikusai. Miután ugyanis hazautaztak a megegyezés nélkül záruló EUcsúcsról, rájuk várt a feladat, hogy saját országuk állampolgárainak is elmagyarázzák a kudarc okát. Leginkább a többi tagállamot okolták a történtekért: különösen éles szóváltás alakult ki a brit és a francia vezetők között. N agyBritanniára egyébként is rendkívüli teher hárul, hiszen az unió következő soros elnökeként rá vár a feladat, hogy megoldást találjon a válságra. A Financial Times című brit üzleti napilap kormányzati forrásokra hivatkozva azt állította, hogy Tony Blair miniszterelnök mindent megtesz majd az egyezség érdekében. A lap szerint a kormányfő felismerte, hogy kudarc miatt az új tagországok úgy érzik, cserben hagyták őket. Blair most azt reméli, hogy ha mindent megtesz az alku érdekében, megőrizheti a tízek jói ndulatát, akikre szövetségesként tekint az uniós gazdasági reformokért folytatott küzdelmében. Francia sérelmek Párizsban ugyanakkor úgy vélik, Blair jobban tette volna, ha még a csúcson enged álláspontjából, nem pedig utólag ígérgeti a megoldást. Cathe rine Colonna, az európai ügyekért felelős francia miniszter leszögezte: Londonnak úgy kell kötelességét teljesítenie, hogy közben figyelembe veszi a többség akaratát. "Ha nem ezt teszi, megmondjuk neki" – fenyegetett. Colonna arra is felhívta a figyelmet, hogy ellentétben a brit állításokkal, "a vita nem a modernizálás és a mozdulatlanság között van". A brit visszatérítés ellenben máig létezik, pedig semmi nem indokolja – állította a miniszter. A franciákkal ellentétben volt, aki a múltbeli sérelmek felhán ytorgatása helyett már a jövőbe nézett: Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos azt javasolta, hogy még júniusban rendezzenek rendkívüli
