Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-20
11 veszteségére. Egyelőre az ötödik luxemburgi tárgyalási keret marad érvényben, amely a hét évre 871 milliárd eurót irányoz elő. Lehetővé teszi a magyar igényt, hogy az ország az első öt haszonélvező állam között végezze. Csütörtökön nyilvánosságra hozzák a soros brit elnökség programját. Tony Blair kormányfő arról beszélt: "alapve tő vitára" van szükség az EU jövőjét illetően. London - érezhetően távolságot tartva Párizstól, Berlintől - a "két Európa"koncepció jegyében a versenyképesség növelésére, az innovációra kíván összpontosítani. Gyurcsány: Európa elfáradt Európa elfáradt : régi eszményei nem lelkesítik, új eszményeiben pedig bizonytalan - fogalmazott Brüsszelben Gyurcsány Ferenc péntek éjjel, az EUcsúcs végeztével. A miniszterelnök szerint az EU nem tudja magát elszánni a dinamizálásra, arra, hogy ne magába forduljon. - N övekszik a nemzeti önzés - mondta Gyurcsány, elismerve: őt sem azzal küldték Brüsszelbe a hazai parlamenti pártok, hogy legyen nagyvonalú. Sőt, az Országgyűlés integrációs bizottságában az is megfogalmazódott, milyen esetben vétózzon. A csúcs kudarca ell enére a miniszterelnök jónak nevezte, hogy legalább az EUalkotmány ügyében közös nyilatkozatot fogadtak el. "Egészen kivételesnek" minősítette azt a teljesítményt, amelyet JeanClaude Juncker, az EU soros elnöke "emberileg és politikailag" kifejtett a kom promiszszum érdekében. Példamutatónak nevezte a négy visegrádi ország együttműködését. Gyurcsány jó hírnek tartja, hogy Magyarország továbbra is az első öt haszonélvező ország közé kerül, ráadásul az eddigi tervezésen sem kell változtatni. A kormányfő ug yanakkor pesszimistán nyilatkozott a júliustól induló soros brit elnökség azon elképzeléséről, hogy fél év alatt egyszerre akarja megváltoztatni az EUköltségvetés szerkezetét, és tető alá hozni a megállapodást a 200713as uniós büdzséről. Gyurcsány arra biztatta a jelen lévő tudósítókat, nagy tétben fogadjanak: ez nem fog sikerülni. - Nem pénzről folyik a vita, hanem valami többről. A korábbi (európai) nemzedékek békevágyában, demokráciaépítésében még volt igény, ma már nincs - mondta. vissza Népi bal: nem minden a tőke és a piac Kecskeméti kritika Gyurcsánynak, Hillernek és az SZDSZnek Népszabadság • Tanács István Nagy Szilvia • 2005. június 20. A két héttel ezelőtti rendkívüli kongresszuson sokan úgy vélték, hog y elhamvadtak, a most szombati kecskeméti tanácskozáson viszont úgy tűnik, fellángoltak az ideológiai viták az MSZPn belül. Ennek ellenére szocialista körökben úgy vélik: ezek sokáig nem kötik le a pártot, amelynek a kampányra kell koncentrálnia. A nemz eti baloldal ma címmel tartott tanácskozást az MSZP szombaton Kecskeméten. Az összejövetelt az az Alföldi Albert - szocialista képviselő - kezdeményezte, aki egy évtizede a Bokroscsomag baloldali kritikáját adó hajósi találkozó szervezőjeként vált ismertt é. A kezdetben zárt, később sajtónyilvánossá vált tanácskozáson a köztársaságielnökválasztási fiaskó miatt főleg Gyurcsány Ferenc és Hiller István kapott bírálatot, no és persze az SZDSZ, amelyről az egyik hozzászólónak a melegek és a drog jutott eszébe . Általános vélekedés volt, hogy az MSZPből hiányzik a nemzetpolitikai ügyekkel való kellő foglalkozás, többen elégedetlenek voltak a kormány száz lépés programjával, mondván: túl liberális, sőt, neoliberális. (Ezt az állítást a miniszterelnök már a rendk ívüli kongresszuson is vitatta.) Elhangzottak olyan vélemények, hogy a tőke korlátozása, a bankadó bevezetése lenne igazán baloldali tett. Nagy figyelmet keltett Gazsó Ferenc, a társadalompolitikai tagozat elnökének felszólalása. Gazsó szerint a baloldali politikai mezőben nem látszik elég erő ahhoz, hogy a hatalmat meg lehessen őrizni. Ennek egyik oka, hogy nem fogalmazza meg az MSZP azokat a baloldali értékeket, amelyek alapján mobilizálni tudná a szavazóbázisát. Már nemcsak a bizonytalan szavazók megszól ítása kérdéses, hanem a törzsszavazói bázis is erodálódik. Példaként említette: nem világos, mi a viszonya az MSZPnek a Magyarországon kialakult újkapitalizmushoz. Nem antikapitalizmusra volna szükség, de azt egyértelműen jelezni kell, hogy az MSZP számár a elfogadhatatlan, hogy a tőke érdekei minden más társadalmi érdeket maguk alá gyűrjenek. A másik fontos kérdés a vidéki Magyarország problémája: Gazsó szerint az oktatás, a munkaerőpiac, a mezőgazdaság problémáira, amelyek egy részét az európai uniós csat lakozás tovább élezte, nincs meggyőző válasza a pártnak. Ugyancsak szembe kellene nézni az oktatás teljesítményhiányával. E fontos kérdésekre való meggyőző választ nem helyettesíthetik a száz lépés programjának
