Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-20
6 Markelov hasonló helyszíni szemlére invitálta a mariföldi jogsértésekről május 12én hozott európai parlamenti határozat magyar, finn és észt k ezdeményezőit, hogy ők is meggyőződhessenek róla: fölöslegesen aggódnak a mari nép sérelmei miatt. Az orosz külügyi tárca és a duma élesen bírálta az Európai Parlament határozatát, azzal gyanúsítva az azt kezdeményező finnugor honatyákat, hogy a balti kumi orosz ajkúak jogfosztottságáról akarták elvonni a figyelmet. vissza Nincs költségvetési megállapodás az EUcsú cson S. Tóth László és Veres Béla, az MTI tudósítói jelentik: Brüsszel, 2005. június 17., péntek (MTI ) - Nem sikerült el érni a költségvetési megállapodást péntek késő este az Európai Unió állam- és kormányfőinek félévzáró találkozóján Brüsszelben. A soros elnökségnek a 20072013 közötti keretköltségvetésre vonatkozó utolsó kompromisszumos javaslata nem nyerte el minden delegáció tetszését - közölték diplomaták a csúcs helyszínén. Előzőleg egy brit kormányszóvivő a korábbiaknál rosszabbnak minősítette JeanClaude Juncker luxemburgi miniszterelnök utolsó ajánlatát, mert az London szerint lényegében kizárja a mezőgazdasági támogatások rendszerének és azzal a költségvetés szerkezetének újratárgyalását. Állítólag Hollandia, Svédország és Spanyolország is elutasította a javaslatot. Az EU alkotmányos szerződésének franciaországi és hollandiai népszavazásos elutasítását követ ően, három héten belül ez az uniós integrációs politika harmadik kudarca. Arról mindazonáltal már előző nap döntöttek a tagországok vezetői, hogy az alkotmány életbe léptetéséről nem mondanak le, csupán mérlegelési időszakot adnak maguknak, és nem tartják már érvényesnek a szerződés ratifikációjának befejezésére eredetileg kitűzött 2006. november 1jei határidőt. A költségvetési egyeztetések miatt a csúcstalálkozó tervezett napirendje jelentősen megváltozott. A délután csaknem teljes egészében két- vagy többoldalú egyeztetésekkel telt el, és az utolsó - a kudarcot megállapító - plenáris ülésre csak 23 óra előtt ültek össze a résztvevők. Juncker még a végső elképzelés ismertetése előtt újabb szűk körű egyeztetéseket tartott a legfőbb érintett delegációkka l. vissza Gyurcsány szerint politikai nyomásgyakorlás volt a keleteurópai országok utolsó pillanatban tett kezdeményezése az EUcsúcson S. Tóth László és Veres Béla, az MTI tudósítói jelentik: Brüsszel, 2005. június 18., szombat (MTI) - Politikai nyo másgyakorlás volt Magyarország és öt másik új uniós tagállam utolsó pillanatban tett, a költségvetési megállapodás elérését célzó kezdeményezése a brüsszeli EUcsúcsértekezleten - erről beszélt a találkozó után, szombatra virradó éjszaka tartott sajtótájék oztatóján Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök elmondta: a négy visegrádi ország (Magyarország, Szlovákia, Lengyelország és Csehország), valamint Lettország és Litvánia a közös akcióval azt akarta jelezni, hogy ha a megállapodáshoz nagyvonalúság kell, ak kor legyen, ők hajlandóak akár a kiharcolt pozícióikból is visszalépni. "Példát akartunk mutatni azon országok számára, amelyek saját álláspontjukat végsőkig hangsúlyozva végül megakadályozták a megállapodást" - mondta. Hozzátette: a lépés lényegében rögtö nzött akció volt, s előzőleg nem egyeztettek arról, hogy milyen pontokon engedhettek volna. Ám ha sikerül kikényszeríteni a vita újranyitását, s "megnyílik a megállapodás lehetősége", akkor jó szívvel tett volna engedményt, s vállalta volna ezt a kompromis szumot. "Az ugyanis teljesen világos, hogy Magyarország számára az elvileg elképzelhető legrosszabb kompromisszum is jobb, mint a pénzügyi perspektíva hiánya 2007től" - szögezte le az MTI kérdésére válaszolva. Gyurcsány Ferenc szerint a közös fellépés nyomán egy órán át tartó, szenvedélyes konzultáció kezdődött, s Spanyolország - amely a luxemburgi EUelnökség javaslatát elutasító államok közé tartozott - jelezte, hogy hajlandó újragondolni a megállapodást, s még az éjszaka végső kompromisszumra jutni. Jacques Chirac francia elnök és Gerhard Schröder német kancellár az elutasítók történelmi felelősségére hivatkozott, Tony Blair brit és Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök viszont hajthatatlannak bizonyult - idézte fel az eseményeket a miniszterel nök. Egyébként Gyurcsány Ferenc szerint azért vannak jó hírek is. Ilyen, hogy a magyar álláspont leglényegesebb elemei, a támogatás mértéke és belső fő szerkezete nem képezte vita tárgyát, sőt, az utolsó pillanatban a támogatás fő összege mintegy 150 millió euróval még nőtt is. Ilyen, hogy a soros EUelnökség kompromisszumos javaslata, az, amit most Luxemburg a következő, brit EUelnökségre hagyományoz, teljesíti azt az igényt, miszerint az egy főre jutó támogatás tekintetében Magyarország az első öt o rszág között legyen. S mindehhez hozzátette: bárhogy