Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-17
17 Népszava 2005. június 17. Három és fél órán át hallgatta ki csütörtökön az újvidéki kerületi vizsgálóbíró Bunyik Zolták vajdasá gi oktatási és művelődési minisztert, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnökét; a politikus cáfolta a terhére rótt dolgokat. Bunyikot azzal gyanúsítják, hogy hat iskola felújításakor visszaélt hivatali helyzetével és jogtalan haszonszerzést tett lehet ővé a beruházóknak. A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben nem 25, hanem ötmillió dináros - 15 millió forintos - vélt kárról van szó. Bunyik szerint politikai hajsza folyik a VMSZ vezetői ellen. vissza Bírálják a kisebb ségi választási törvényt – Kaltenbach Jenő szerint csak a változtatás célja, az etnobiznisz elkerülése nem valósul meg Népszava 2005. június 17. Nemcsak Horváth Aladár bírálja a parlament által hétfőn elfogadott kisebbségi választási törvényt, de Kalten bach Jenő kisebbségi biztos sem ért egyet a jogszabály névjegyzékre vonatkozó passzusával. Az ombudsman szerint éppen a változtatás célját, az "etnobiznisz" elkerülését nem fogja beváltani a törvény, mert nem a kisebbségi közösségek kezébe adja a regisztrá ciót. A törvényt, mint ismert, alkotmányos kényszerhelyzetben készült; két és fél éve kikerült az alkotmányból egy passzus, amely kimondta, hogy minden választó részt vehet a kisebbségi önkormányzatok létrehozásában. Az a legfőbb gond az új kisebbségi vá lasztási törvénnyel, hogy "illetéktelenek" a jövőben is be tudnak majd kerülni a választott testületekbe - mondta lapunknak Kaltenbach Jenő. A kisebbségi ombudsman szerint azzal, hogy a jogszabály a kisebbségek regisztrációját nem az adott közösségek, hane m a helyi választási iroda vezetőinek - a jegyzők - kezébe adta, lényegében ugyanúgy teret enged az "etnobiznisznek", mint a korábbi törvény. A jogszabályt kijátszóknak ugyanis mindössze strómant kell találniuk maguknak az adott kisebbség tagjai közül - ma gyarázta Kaltenbach. A kisebbségi biztos nem érti, miért nem érvényesülhetett a törvényben a kisebbségek autonómiája, hiszen ha valaki, éppen ők tudtak volna arról dönteni, hogy ki tartozik az adott nemzetiséghez, vagyis a névjegyzéken keresztül a közösség ek fejezték volna ki érdekeiket. Az új törvény szerint, mint ismert, a jövőben csak kisebbségiek lennének választók és választhatók is a kisebbségi választásokon, szemben az eddigi gyakorlattal. Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke szerint a megkülönböztetéstől való félelem miatt a romáknak pusztán egynegyede vallja magát nyilvánosan is romának. A roma politikus lapunknak nyilatkozva azt mondta: ha regisztrálni fogják magukat, még kevesebben vállalják majd származásukat. A politikus az új tö rvény elleni tiltakozás miatt az Országos Cigány Önkormányzatból (OCÖ) is kilépett. Horváth egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy a regisztrációt vállalók többsége a társadalom szélén él, s keveseknek lehet érdeke az, hogy a kollektív képviseletről a legk evésbé integrálódott és iskolázott réteg döntsön. "A regisztráció szembeállítja az állampolgársági és a kisebbségi identitást. Arra kényszerít, hogy döntsenek: a köztársaság állampolgárai akarnak lenni, vagy cigányok. Érdekes lenne, hogy Dankó Pista, Petőf i Sándor, Czifra György vagy épp Zrínyi Miklós most miként határozna” - tette hozzá az elnök. A törvény egyébként úgy fogalmaz, hogy a kisebbségi önkormányzati választásokon "választó és választható, aki (...) magyar állampolgár, a helyi önkormányzati ké pviselők és polgármesterek választásán választójoggal rendelkezik, és a kisebbségi választói jegyzékben szerepel". Horváth Aladár szerint visszaélésekre is lehetőséget adhat a regisztráció, mert a személyes elkötelezettség miatt kihasználhatóak lesznek a névjegyzékek a helyi nyomásgyakorlók, például uzsorások számára. Véleménye szerint manipulálhatják, hogy kik regisztrálják magukat és kik maradjanak távol. "Az identitás választás szabadsága bűnözői vagy más csoportok martalékává válhat. A romaügy kezelés e és elkülönülése a nagypolitikától tovább fokozódhat és radikalizálódhat a jelek szerint. Ez néhány cigánypolitikuson és "szakértőn” kívül egyetlen magyar állampolgárnak sem lehet érdeke” - mondta, hozzátéve: az OCÖből való kilépéséhez hozzájárult az is, hogy az önkormányzat vezetése nevét adta a regisztrációhoz. A kisebbségi vezetők alapvetően üdvözölték az új törvényt, s bár a választójogi részeket többen nem tartották optimálisnak, egyedül a szerb kisebbség nem értett egyet a jogszabállyal. Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke szerint
