Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-16
19 csakhogy ettől még ez a fő vádpont Kasza ellen, aki viszont sejteni engedte, ha más terhelő bizonyíték is akad, az csak hamisítvány lehet (Kasza a HVGnek nem kívánt nyilatkozni). Az ügy végkimenetelétől függetlenül sem érdektelen, miért éppen Szabadkán és miért csaknem évtizedes ügyekkel kezdi a szerb ügyészség a korrupcióellenes harcot. Az eljáró hatóságokkal jóhiszemű magyarázat szerint Jovica Bojovics korábbi ügyé sz - az őt egyébként szintén hivatali visszaéléssel gyanúsító utódai szerint - egyszerűen elfektettette az ügyben korábban érkezett bejelentéseket (az ügyészséget feljelentésekkel elhalmozó Mirko Bajics önkormányzati és tartományi képviselőt, Kasza egykori alpolgármesterét múlt hét végén megverték az utcán, ám utóbb kiderült, a két ügy nem függ össze). Makszimovics és Bíró az idén márciusban nyerte el hivatalát, s gyorsan léptek, megelőzve az elévülést. Cáfolják, hogy ez volna az egyetlen kiemelt ügyük, pél daként a horgosi családirtást (HVG, 2005. február 12.) említik, de elismerik, hogy a vagyon elleni bűnesetek közül kiemelkedik a szabadkai önkormányzati nyomozás. Sokak szemében nem túl jó ajánlólevél ugyanakkor, hogy Makszimovics Koszovóból érkezett, amit nem kis előítélettel szemlélnek a Vajdaságban - az elmúlt hónapok nagy vihart kavart etnikai incidenseinek szerb érintettjei többnyire a volt Jugoszláviából érkező koszovói menekültek , igaz, felesége vajdasági magyar. A korábban ügyvédkedő Bíró pedig eg yes hírek szerint korábban az éppen a Kaszaféle VMSZ által háttérbe szorított Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének volt tagja. Az ügy hátterében a VMSZ mindenesetre egybehangolt, kitervelt, magyarellenes politikai kampányt sejt, s sokan osztják a vélekedésüket. A Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma múlt hét végi bécsi tanácskozása után kiadott zárónyilatkozatban "a legerélyesebben elítélték" az úgymond összehangolt állami lejáratást. Tabajdi Csaba (MSZP) magyar európai parlamenti (EP) képviselő pedig korábban az EPben arra kérte a Vajdaságban 2004 végén már tényfeltáró bizottságot vezető Doris Packot, figyeljen oda, nehogy Kasza koncepciós per áldozata legyen. Somogyi Ferenc külügyminiszter ugyanakkor a múlt héten a parlamentben Csapody Miklós (MDF) kérdésére válaszolva elkerülte, hogy reagáljon a büntetőüggyel kapcsolatos felvetésre, csupán az etnikai atrocitásokkal szemben foglalt állást. vissza Adáshibák - Az erdélyi magyar tévé kálváriája HVG 2005. június 1 6. Szerző: Irházi János Szakmai viták és pénzhiány miatt vakvágányra futott a budapesti finanszírozásra alapozott erdélyi magyar tévéadás terve, így aligha tartható az indulás szeptemberre kitűzött időpontja. "Romániában a magyar médiának kizárólag sz akmai és anyagi gátjai vannak, állítom, az itteninél liberálisabb médiatörvény nincs" - summázta véleményét a HVGnek Gáspárik Attila, a román Nemzeti Audiovizuális Tanács alelnöke arról, hogy miért hiányoznak a magyar nyelvű tévékrádiók, és miért húzódik az erdélyi magyar tévé rajtja. "A romániai magyar tévések nincsenek felkészülve 24 órás adásidőre, maximum kétórásra" - adott magyarázatot a késésre Gáspárik. A szakmai hiányosságokat azonban egyelőre háttérbe szorítják az anyagiak, hisz az Informatikai é s Hírközlési Minisztériumon (IHM) keresztül ígért 300 millió forintos budapesti kormánytámogatás még a stúdió alapfelszerelésére is kevés. Amikor 2003 novemberében Medgyessy Péter miniszterelnök először hintette el a magyar kormány által is támogatandó te rv ötletét, az erdélyi tévések azonnal fellelkesültek, merész elképzeléseket szövögettek, és hangsúlyozták, képesek szakmai hátteret biztosítani egy 24 órás tévéadáshoz. A működtetési keretet azonban már a politika rajzolta meg. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) erős hátszelével 2004 februárjában Marosvásárhelyen Csép Sándor (a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének akkori elnöke), Gálfalvi Zsolt (a Romániai Magyar Pen Club elnöke), Gáspárik, valamint Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Takács Csaba ügyvezető elnök létrehozta a Janovics Jenő Alapítványt (JJA), amelynek 13 tagú kuratóriumában egyetlen vérbeli tévés sincs, s az elnöki tisztségre Nagy Zsoltot, az RMDSZ ügyvezető alelnökét, a jelenlegi bukaresti kormány informatikai miniszterét nevezték ki (HVG, 2004. március 6.). Tettek persze lépést a szakma lecsendesítésére is: létrehoztak egy kizárólag tévésekből álló tanácsadó testületet. Vészesen közel a határidő Eközben vészesen közeleg a tévé elindítására vállalt 2005. szeptemberi határidő. Am ikor ugyanis tavaly decemberben az IHM megkötötte a szerződést a JJAval, az alapítvány vállalta, maximum kilenc hónapon belül
