Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-16
14 – Sajnálatos, hogy ezeket az ügyeket jelenleg is túlságosan átszö vi a politika. Maradjunk a Gongadzeügynél. Úgy tűnik, mintha a megrendelő kilétét bizonyító magnószalagok egy politikai alku tárgyai lennének. Így aztán ember legyen a talpán, aki tisztán lát. A sokat emlegetett Melnyicsenko őrnagy például nem igazán siet Kijevbe az önök segítségére… – Ott tartunk, hogy még két éve megegyeztünk az amerikai hatóságokkal, az általunk összeállított 92 kérdést a jogsegélyegyezmény keretében felteszik az Egyesült Államokban tartózkodó koronatanúnak, Melnyicsenko őrnagynak. Ő a kkor állítólag ráállt erre. A válaszokra azonban máig várunk. Melnyicsenko azonban egyelőre hallgat. Ahogy az őrnagy igent mond, már indul is a vizsgálóbizottság Amerikába. – Léteznek egyáltalán azok a – mint annyiszor hallottuk, állítólag Kucsma érintet tségét bizonyító – felvételek? – Nem tudom, bár úgy vélem, hogy igen. Vannak azonban, akik az ellenkezőjét állítják. – S hogy még bonyolultabb legyen a dolog, már a londoni emigrációban élő orosz Borisz Berezovszkij is ott sertepertél az állítólagos kaz etták körül, s ez a tény még nagyobb homályba burkolja az igazságot… – Magam is nagyon kíváncsi vagyok az igazságra, ennek kiderítéséhez azonban mindenképpen szükségünk van az eredeti felvételekre. Ezt meg kell vizsgáltatnunk, s akkor mondhatunk valamit. Ami most a rendelkezésünkre áll, nyilvánvalóan egy vágott felvétel, egy montázs. Ez pedig nem bizonyíték. Melnyicsenko munkatársai elmondták, hogyan készültek ezek a felvételek, s miként másolták le őket. Az őrnagy tanúvallomására tehát feltétlenül szükség ünk van. – A másik hangzatos ügy Juscsenko megmérgezése, amelyről a választások lezárultával már alig hallunk. Hogy áll a nyomozás? – Először is vizsgálatok sorát végeztük el, s vannak az esettel kapcsolatban gyanúsítottak. Mindent megteszünk, hogy bizo nyítsuk bűnösségüket. Ez aprólékos és kényes folyamat már csak azért is, mert mind a sértett, mind pedig a gyanúsítottak különleges személyek, s sajátos maga az elkövetés módja is. Megkönnyíti azonban a dolgunkat, hogy egy speciális dioxinról van szó, amel y akárkiknek a kezébe nem kerülhet. – A megtisztulás kapcsán nem lehet megkerülni Kárpátalját sem, amely Ukrajna egyik leginkább kriminogén régiója. Hol tart e területen a rendteremtés, az alvilággal összefonódott, választásokon vesztes hatalom elszámolt atása? – Értem a magyar aggodalmakat, hiszen határrégióról van szó, ráadásul magyar kisebbség is él itt. Kárpátalján a hatalom kriminogén jellege tipikus volt a letűnt rendszerre. Ezek a bűnöző elemek pedig azonnal partnerre találnak a határon túl is. Hogy csak egy példát említsek, fittyet hányva a védelmi előírásokra, 2004ben Magyarországról négyezer tonna első kategóriás veszélyességi fokozatú mérgező vegyi any agot hozott be egy globális cég debreceni leányvállalata Ukrajnába. Az alvilág nemzetközi, a bűnözők tehát gyorsan megértik egymást, az emberek meg haljanak meg a mérgező hulladéktól! Ennek azonban vége, s a magyar főügyészséggel együtt dolgozunk az ügyön, s meg fogjuk találni a felelősöket. vissza Politikai hangulatkeltés Szerbiában? - Németh: A magyarok aggódnak a vajdasági incidensek miatt MNO 2005. június 15. Aggodalommal tölti el a magyarokat a vajdasági etnikai inc idensek folytatódása, valamint az ottani magyar politikusok elleni hangulatkeltés - fogalmazott Németh Zsolt a vajdasági Bácstopolyán. Szerb tárgyalóparnere, aki osztotta az aggodalmat, hozzátette, ez nem ritka dolog arrafelé. A magyar és a szerb nemzet k apcsolatainak jók a perspektívái, egy egzisztenciális partnerség feltételei alakultak ki, hiszen a két nemzet hasonló helyzetbe jutott: mindkettőnek nagy számban élnek kisebbségei a határokon kívül - vélekedett egyebek között Németh Zsolt Gordana Comi assz onnyal, a szerb parlament külpolitikai bizottságának demokrata párti vezetőjével folytatott tárgyalását követő sajtóértekezleten. Az Újvidéki Rádió beszámolója szerint a megbeszéléseken két fontos kérdés merült föl; az egyik a népszavazások után előállt uniós identitásválság, a másik pedig a kétoldalú kapcsolatok, ezen belül külön hangsúllyal a kisebbségi kérdés. A magyar- szerb kapcsolatok távlatai kedvezőek, hiszen a két nemzetnek kifejezetten hasonló helyzete alakult ki az elmúlt időszakban.
