Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-15
19 legmeggyőzőbb válaszokra, miként kezelhető a francia és ho lland népszavazási eredmények miatt kirobbant uniós válság. Franciaországban az európai alkotmány elvetését követően egy óvatos irányváltás első jelei is felismerhetővé váltak – tudjuk meg az írásból. Ennek jele, hogy az új francia külügyminiszter, Phili ppe DousteBlazy már kétségének adott hangot, vajon képese az unió Törökország felvételére. „Az alkotmányos szerződés nélkül nehéznek tűnik újabb tagok felvétele addig, amíg az együttélés feltételeit nem definiálták egyértelműen” – nyilatkozta a politikus a francia Le Figarónak. Az interjúban a párizsi külügyek irányítója egyúttal kiemelte azt is: Franciaország őrködni fog azon, hogy Törökország minden kötelezettségét teljesítse még a felvételi tárgyalások esetleges megkezdése előtt. A csatlakozási tárgyal ások eredetileg tervezett október 3i időpontját sem védelmezte kőbe vésett dátumként, sokkal inkább hangsúlyozta, hogy semmilyen tárgyalásra nem kerül sor, amennyiben Ankara nem teljesíti a felvételi előfeltételeket. Egyúttal a francia referendum kudarcát arra használta fel, hogy a bővítési folyamatba egy gondolkodási szünet beiktatását követelje. Nicolas Sarkozy belügyminiszter, egyben a vezető kormánypárt, az UMP elnöke még messzebb menő tanulságokat vont le a referendum eredményéből pártaktivisták elő tt beszélve. Sarkozy követelte, hogy az EU jelölje ki saját földrajzi határait, s kétségeinek adott hangot Törökország „európai küldetése” kapcsán. „Okos dolog az EU csatlakozási tárgyalásainak megkezdése azzal a Törökországgal, mely ElőÁzsia és nem Európ a nagy nemzete?” – kérdezte Sarkozy. A magyar származású politikus egyébként 2004 júniusában az EPválasztások alkalmából a köztársasági elnök Törökországpolitikája miatti UMPlázadást vezető alakja volt – emlékeztet a német lap cikkének szerzője. A párt e nnek eredményeként határozatában utasította el a csatlakozási tárgyalások megkezdését Törökországgal még az UMP előző elnök, Alain Juppe idején. Sarkozy óvott attól, hogy a választók figyelmeztetését a politikusok ne vegyék komolyan, és azt előremenekülé sre használják. Szerinte az EUbővítés hibás menedzselése komolyan hozzájárult az alkotmányt elutasítók győzelméhez. Mint az UMP elnöke kijelentette, ő támogatta az unió keleti bővítését, melyet azonban rosszul készítettek elő és „egyáltalán nem magyaráztá k meg” a polgároknak. Éppen ezért veszélyes a referendum eredményét úgy kezelni, mintha mi sem történt volna. Sarkozy szerint Törökországnak „azonnal a privilegizált partneri státust” kell felajánlani, ez a továbbiakban „kevesebb keserűséghez” vezet. vissza Kártérítést követel az oroszoktól Litvánia - A litvánok hasonló lépésre buzdítják Magyarországot is Magyar Nemzet 2005. június 14. Szerző: Tar Zsuzsanna Kártérítést követel Oroszországtól Litvánia a szovjet megszállás okozta károkért, továbbá hasonló lépésre buzdítja a többi érintett országot, köztük Magyarországot is – jelentette be Algirdas Brazauskas litván kormányfő. Mint mondta: az ügyet konkrét egyeztetések útján kell nyélbe ütni, és nincs szükség a további polit ikai nyilatkozatokra. A litván kormány azt szeretné, ha az oroszok mintegy 20 milliárd eurós kártérítést fizetnének állampolgárainak a koncetrációs táborokban őket ért szenvedés és egészségkárosodás, illetve halálesetek miatt. További követelmény még, hog y az orosz állam szolgáltassa vissza a megszállás alatt elhurcolt kulturális értékeket. – Litvániának nagy sebeket okoztak az orosz megszállók, ám hozzánk hasonló, keserű sorsot éltek meg például Magyarország, Lengyelország és a Baltikum más népei is – han gsúlyozta. Szerinte ez egy közös kérdés, és mivel a történelem már bebizonyította, hogy ezeket csak közös fellépéssel lehet megoldani, az érintetteknek össze kell fogniuk és be kell hajtaniuk az oroszoktól a követelést. A litván szejm (parlament) még 200 0ben elfogadott egy dokumentumot, amely a szovjet megszállásért járó orosz kárpótlásról szólt. Az illetékesek akkor 20 milliárd dollárt írtak az oroszok számlájára, ám Moszkva elutasította a követelést, amelyet provokatívnak és megalapozatlannak minősítet t. A vilniusi törvényhozás ma a Gyász és remény napján, amellyel a litván állampolgárok sztálini deportálásának első hulláma kezdetéről (1941. június 14.) emlékeznek meg, ismét határozatot készül elfogadni a témában. Ezen a napon több mint 17 ezer litván e mbert toloncoltak Szibériába és Kazahsztánba. vissza Készítette: Boér Krisztina, Balogh Zsuzsanna és Csoma Sándorné
