Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-15
13 Reggel [2005.06.15] Szerző: Gyulay Zoltán Ne essék szó többé a Benesdekrétumokról! Ha mégis, az a szlovákiai magyar kisebbségnek előnytelenebb lenne, mint a szlovákoknak – véli a szlovák államfő. Gasparovic szerint a szlovákiai magyarokat kitelepítésükkel nem érte semmiféle méltánytalanságIvan Gasparovic államfő a szlovákiai magyarság meghurcoltatását törvényesítő, egykori csehszlovák elnök, Edvard Benes dekrétumainak felemlege tését idejétmúltnak tartja. Szerinte a dekrétumoknak „adott időszakban volt jelentőségük”, és olyan intézmények szentesítették, amelyek a fasizmus feletti győzelmet követően keresték az utat. „Ezt az egész világ méltányolta, és ma is méltányolja” – mondta. A szlovák elnök magánvéleménynek tekinti Frantisek Miklosko szombaton, Budapesten elhangzott véleményét. A szlovák kereszténydemokrata (KDH) képviselő az Adalbertdíj átvételekor a saját nevében bocsánatot kért a szlovákiai magyarok második világháború u táni meghurcoltatásáért, a kollektív bűnösség elve alapján végrehajtott vagyonelkobzásokért, a magyar iskolák betiltásáért, a csehországi kényszermunkára hurcolt magyarok megalázásáért. Miklosko bocsánatkérését a szélsőségesen nacionalista Jan Slotá zólyo mi polgármester egyszerűen hazaárulásnak minősítette. Mindazért, amit a Benesdekrétumok nyomán el kellett szenvedniük. A hivatalos szlovák politika közel fél évszázad múltán sem követte meg őket, s amit a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó MKP ismét sürg et. Gasparovic szerint a bocsánatkérés „csakis a kölcsönösség elve szerint lehet méltányos, de úgy is csak bizonyos mértékig”. A most egy éve államfővé megválasztott Ivan Gasparovic viszszautasítja a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) anyagi jóvátételt célzó követeléseit, amelyeket Bugár Béla, az MKP elnöke április elején ÉszakKomáromban megfogalmazott. Bugár ekkor a bocsánatkérést és a jelképes kárpótlást sürgette. Emlékeztetett arra, hogy Szlovákia ezt a zsidókkal és a Szlovákiából kitelepített németekkel szemben már régen megtette, a magyaroknak pedig máig adós vele. Gasparovic erre azt válaszolta: egyetért a gázkamrákban elpusztult zsidók és a kitelepítések során agy onlőtt kárpáti németek megkövetésével és kártalanításával. A magyarokkal ilyesmi nem történt, ezért helyteleníti az MKP követeléseit. A mind erőteljesebb németországi, ausztriai és a hozzájuk felzárkózó magyar követelésekkel szemben Pozsony és Prága makacs ul kitart, s nem hajlandó eltörölni a közjogilag ma is érvényes Benesdekrétumokat. Václav Klaus cseh elnök mindent elkövet azért, hogy a szudétanémetek elűzésének jogosságát a második világháború után újból igazolja. Ehhez képest egészen új hangnemet ütöt t meg Jiri Paroubek kormányfő, aki a cseh miniszterelnökök közül elsőként mutat hajlandóságot a szudétanémet antifasisztákkal szemben jelképes gesztusra. De csakis velük szemben. A kormányközeli Pravo című lapnak írt jegyzetében Paroubek késznek mutatkozot t arra, hogy a csehek „bizonyos mértékig” ismerjék el „történelmi felelősségüket” több mint hárommillió német ajkú elűzése miatt. Az akkori intézkedés annak idején bevett, mára azonban elavult elve volt a kollektív bűnösség megállapításának. Edvard Benes (1884 – 1948) Cseh politikus. Az első világháború idején a Monarchiaellenes emigránsok egyik meghatározó alakja. Csehszlovákia létrejötte után 1918tól 1935ig külügyminiszter. Köztársasági elnök 1935től. A Csehszlovákiát feldaraboló müncheni egyezmény aláírása után lemond, és külföldre távozik. Rövid ideig Párizsban, majd Londonban tevékenykedik, 1940 és 1945 között a csehszlovák emigráns kormány miniszterelnöke. Kiemelkedő szerepe volt abban, hogy honfitársai hivatalos keretek között harcolhattak a bri t hadseregben. A Szovjetunióval is barátsági szerződést írt alá 1943ban. Ellenezte a partizánhadviselést, mondván, hazája túl messze van a frontvonalaktól, de egyetértett a Heydrich elleni merénylettel. A háború után, 1946tól köztársasági elnök. Igyekez ett összekötő szerepet játszani a Kelet és a Nyugat között, de 1948ban a kommunista hatalomátvételt követően lemondott, és rövidesen elhunyt. Nevéhez fűződnek azok a dekrétumok, amelyek a szudétanémet, a magyar és a lengyel nemzetiségűeket kollektív bűnös nek kiáltották ki, és lehetővé tették erőszakos kitelepítésüket szülőföldjükről. vissza Bírálják Miklosko megnyilatkozását Népszava 2005. június 15. Általános bírálatot váltott ki Szlovákiában, hogy Frantisek Miklosko szlovák kereszténydemokrata képviselő a hét végén Budapesten bocsánatot kért a magyar kisebbség erőszakos kitelepítéséért és a szülőföldjükön maradók 19451948es jogfosztásáért. A Lidové Noviny című szlovák lap összeállításában hangsúlyozza, hogy a politi kus
