Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-15
6 Pandur kérte a helyettes államtitkárt, hogy a hatóságok adjanak részletes tájékoztatást az eset ről. A nagykövet szerint Udovicki nem hallott a temerini verekedésről, de közölte, hogy elítél mindenfajta nemzeti színezetű incidenst, így a temerinit is, amennyiben kiderül, hogy annak etnikai indíttatása volt. A helyettes államtitkár közölte, hogy a jog sértésről tájékoztatni fogja a szerbiai belügyminisztert, illetve a közjogi méltóságokat. Rámutatott azonban arra, hogy az incidenseket nem szabad túldimenzionálni, és ebben nagy felelősség hárul a sajtóra. A temerini incidens szombat hajnalban történt . Egy szerb férfi kérdőre vont magyar fiatalokat amiatt, hogy magyarul beszélnek, s a szóváltást verekedés követte. A temerini rendőrség azonnal előállította mind a hat fiatalt. Megállapította, hogy a verekedők alkohol hatása alatt cselekedtek, ezért szabá lysértési eljárást indított ellenük. A temerini rendőrségen közölték kedden az MTIvel, hogy vélhetően félreértésen alapul a sajtóban megjelent hír, miszerint "a rendőrség előzetes letartóztatásba, majd szabadlábra helyezte" a két szerb nemzetiségű tá madót. A rendőrség csupán előállította, majd kihallgatta a feltételezett támadókat, ezután "elengedte" őket, az ügy pedig szabálysértési bíró előtt folytatódik. A rendőrség gyorsított eljárás lefolytatását kérte a bíróságtól. A szerb büntetőeljárási tö rvény szerint kizárólag a bíróság helyezhet előzetes letartóztatásba gyanúsítottat, abban az esetben, ha tartani lehet attól, hogy az érintett szabadlábon tárgyi bizonyítékokat semmisíthet meg, tanúkat befolyásolhat, vagy elszökik. Viszont "szabadlábra" cs ak olyan személyt helyezhető bírósági végzéssel, aki előzőleg előzetes letartóztatásban vagy letartóztatásban volt, vagy akit esetleg elítéltek. A távirati iroda által megkérdezett vajdasági magyar jogászok szerint a temerini rendőrség szabályszerűen járt el, a továbbiakban pedig az igazságszolgáltatásé a szerep. vissza Haladékot kap az EUalkotmány? Népszabadság • Szőcs László Tudósítónktól • 2005. június 15. Egyre valószínűbb, hogy az EU feladja a 2006. novem beri határidőt az alkotmány ratifikálására. Az e heti csúcs lesz hosszú idő után az első, amely nem foglalkozik érdemben az EUbővítéssel. Hétfőnkedden akkor lehetett volna jól látni Európa politikai közepét, ha valaki GPSnyomkövetőt helyezett volna To ny Blair táskájába. Az európai körúton lévő brit kormányfőt előbb Berlinben, majd Luxemburgban és Párizsban győzködték ugyanarról: adja fel (legalább részben) a Londonnak huszonegy éve járó különleges visszatérítést. Ez vált a 20072013as költségvetési vi ta kulcskérdésévé. Az EU vezetői szerint az EUalkotmány franciaholland elutasítása után e vita lezárása mutathatná meg: a huszonötök működőképesek maradtak. Blair - mint maga fogalmazott - "diplomatikusan, de határozottan" visszautasította a luxemburgi soros EUelnökségnek azt a javaslatát, amely a 20002006os szinten, átlag évi 4,6 milliárd eurón fagyasztaná be a "brit csekken" lévő összeget. Ez most már évi 5,3 milliárd euró, és a 20072013as periódus átlagában 7,1 milliárdra szökne fel. Blair mer evsége ellenére Jean Asselborn, a nagyhercegség külügyminisztere derűlátóan nyilatkozott. - A dolgok mozgásban vannak. Próbáljuk megőrizni a nyugalmunkat. Tudjuk, hogy megoldást kell találnunk, még az angolok is tudják - mondta. Ugyanakkor egyre több EUvezetőtől érkeznek olyan jelzések, amelyek szerint az unió feladja az alkotmányos szerződés ratifikálására eredetileg kitűzött 2006. október végi határidőt. Ez minden bizonnyal a luxemburgi elnökség háttérmunkájának tudható be, és azzal indokolják: az EUn ak előbb vissza kell nyernie a bizalmat. A cseh kormányfő után tegnap Göran Persson svéd miniszterelnök és Günter Verheugen európai bizottsági alelnök vetette fel nyíltan a halasztás lehetőségét, amely egyben azt is jelenti: 2007 elején biztosan nem léphet hatályba az alaptörvény. A tagállamok várhatóan szabad kezet adnak maguknak a tekintetben: töretlenül folytatjáke a ratifikációt, vagy behúzzák a kéziféket. A július 10i luxemburgi népszavazást mindez biztosan nem érinti, de sokak szerint Dánia csak a brüsszeli zöld lámpára vár, hogy lefújhassa a szeptember 27re tervezett referendumot. Hosszú idő után a mostani EUcsúcs lesz az első, amely nem foglalkozik érdemben az unió további bővülésével. Horvátországra (amely március 17e óta hiába vár a csatlakozási tárgyalások megkezdésére) júliusban térnek vissza. Ám az EU szerint háromnégy hóna pot is igénybe vehet, hogy megállapítsák: immár "teljes mértékben"
