Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-14
18 Az unió luxemburgi elnöksége már a miniszteri ülés előtt jelezte, hogy fontolgatja a csúcs szövegtervezetének átdolgozását a bővítés témakörénél. A hétfői helyzet szerint a brüsszeli csúcsértekezlet zá rónyilatkozatában mindössze egy mondatban utalnak majd a további bővítésre - igaz, abban megerősítik, hogy a tavaly év végén elhatározott menetrendet tartani kell, az akkori döntéseket végre kell hajtani. A külügyminiszterek ugyanakkor több, a bővítési fo lyamat folytatódására utaló döntést hoztak: jóváhagyták a törökEU csatlakozási tárgyalások megnyitását elősegítő vámuniós jegyzőkönyvet, illetve határoztak arról, hogy már július közepén újra megvizsgálják, teljesítie Horvátország a csatlakozási tárgyalá sok megnyitásához szükséges feltételeket. Az alkotmányról tartott népszavazások elutasítása után az EU láthatóan óvatosabban bánik a további bővítés ügyével, hiszen a lakosság aggodalmát az elemzések szerint részben éppen a gyors keleti terjeszkedés váltot ta ki. Benita FerreroWaldner külügyi EUbiztos most úgy fogalmazott, az uniónak lélegzethez kell jutnia a referendumok után. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy az elutasítások utáni helyzet vizsgálata nem lehetséges a bővítési tervek mérlegelése nélkül. Nem f ogalmaztak meg kételyeket az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei hétfői luxembourgi találkozójukon a bővítési folyamat folytatódásának szükségességével kapcsolatban - szögezte le az ülést követően tartott sajtótájékoztatóján Somogyi Ferenc külügy miniszter. "Mindenki, aki megszólalt, és érintette általában a bővítés folyamatát, azt hangsúlyozta, hogy fontosnak ítéli a bővítést összeurópai szempontból is" - jelentette ki, hozzátéve, hogy ez volt a magyar felszólalás egyik eleme is. Gottfried Péter c ímzetes államtitkár, az Európai Ügyek Hivatalának elnöke az uniós alkotmány ratifikációs folyamatának alakulásával kapcsolatos vitáról beszámolva egyebek között elmondta, Magyarország fontosnak tartja, hogy a csütörtökpénteki brüsszeli állam- és kormányfő i "értekezletből és a következő hónapok fejleményeiből az a következtetés legyen levonható, hogy Európa egységes és működőképes". Bizonytalan maradt a csütörtökön kezdődő uniós csúcstalálkozó sikeressége a hosszú távú költségvetést illetően. Miután az áll áspontok a legutóbbi egyeztetés nyomán is meglehetős távolságban vannak egymástól, hétfőn néhány nyilatkozat - például Joschka Fischer német külügyminiszter - már utalt arra, hogy nem lehet biztosra venni a megegyezést a csúcson. Közös külképviseletet ny it a montenegrói fővárosban, Podgoricában Ausztria és Magyarország; az erről szóló megállapodást hétfőn Luxembourgban írta alá Ursula Plassnik osztrák és Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter. A 20072013 közötti büdzsét illetően a brit visszatérítésről zajlik a legádázabb vita. A britek bruttó nemzeti jövedelmük 0,16 százalékát adják az EUköltségvetésbe. Ha nem lenne a még Margaret Thatcher idején kiharcolt költségvetési visszatérítés (amelynek értelmében saját nettó hozzájárulásának kétharmadát az EU v isszaadja a szigetországnak, így kompenzálva, hogy a mezőgazdasági támogatásokból alig részesedik), akkor a következő költségvetési időszakban NagyBritannia az EU legnagyobb nettó befizetőjévé válna, a hollandokat is megelőzve. vissza Mégis tárgyalnak Mladiccsal Népszava 2005. június 14. Letartóztatott a horvát rendőrség egy férfit a Vukovar melletti Banovci nevű faluban. A boszniai háború idején az 52 éves Szlobodan D. állítólag tagja volt a hírhedt különleges szerb r endőri egységnek, a "Skorpiónak". Azzal vádolják, hogy szerepe volt hét polgári személy megölésében az 1995ös srebrenicai vérengzés idején. A vérengzés ügye azután került ismételten napirendre, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszéken leforgattak egy rövid filmet, melyen a "Skorpió" tagjai különös kegyetlenséggel mészároltak le polgári személyeket, köztük kiskorúakat. A milicisták részt vettek majdnem az összes délszláv válságban, azaz a horvátországi, boszniai- és koszovói háborúban. Hírek szerint a brit titkosszolgálat olyan akciót készít elő, amely révén lehetővé válna a legkeresettebb háborús bűnösök, Radovan Karadzsics és Ratko Mladics elfogása - adta hírül a Podgoricában megjelenő Republika. A cél az, hogy a srebrenicai mészárlás tizedik évfordulójáig , július 11ig kerítsék kézre a körözött személyeket.
