Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-10
16 Puskás Bálint szenát or azt nyilatkozta a Mediafaxnak, hogy fontos kérdésről van szó, amely az erdélyi magyarság egészét érinti, ezért úgy döntöttek, hogy az RMDSZ parlamenti frakciónak tagjai közös határozatot fogadnak el a kérdés kapcsán. A háromszéki RMDSZszenátor személy es véleménye szerint jelenleg a nemzeti kisebbségekről szóló törvénytervezet jelent prioritást, a szövetségnek pedig erre kell összpontosítania. – E tervezet elfogadása után tárgyalhatunk más autonómiaformákról is, de addig nem kellene a parlament elé terj eszteni az SZNT tervezetét – mondta Puskás. Hozzátette, az SZNT jogszabálytervezetét meg kell vitatni, mivel jelenlegi formájában a törvényhozás tavaly már elutasította. Az SZNT vezetősége nyílt levélben kérte hétfőn az RMDSZ parlamenti frakcióinak tagjai t, különösen a Székelyföldön megválasztott szenátorokat és képviselőket, hogy terjesszék fel a parlamentbe a Székelyföld autonómiastatútumáról szóló törvénytervezetet. A levél szerint az SZNT májusban egyenként fordult az RMDSZfrakciók tagjaihoz, támogat ást kérve a tervezet benyújtásához, de a kérésre eddig senki nem válaszolt. Az SZNT szerint az RMDSZhonatyáknak ez a magatartása „ellentmond a választási kampányban tett vállalásuknak, akadályozza a törvénytervezet parlamenti vitájának megkezdését, de sz olgálhatja a román hatalom érdekeit, hogy bármilyen eszközzel megakadályozza Székelyföld autonómiájának elnyerését, megsemmisítse a székelység autonómiatörekvéseit." vissza • Forrás: Szabadság - Erdély Ma Levél Európába A Nemzetközi Erdély Bizottság, elnö ke Dr. Barki Eva Maria kezdeményezésére huszonegy Kárpátmedencében működő szervezet és párt csatlakozásával Trianonra figyelmeztető levelet küldött az EBESZhez, és mind a 55 külügyminiszteréhez, az EBESZ demokrácia irodáj ához Varsóba, s az Európai Unióhoz ( JeanClaude Juncker, José Manuel Barroso, Franco Frattini, Benita FerreroWaldner) és az Európa Tanácshoz ( René Van der Linden, Bruno Haller, Alvaro GilRobles). A levelet Tőkés Lászlón és dr. Csapó Józsefen kívül, alá írta Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke is. A levél szövege a következő: Excellenciás Úr ! A Trianoni Békediktátum 85. évfordulója alkalmából szeretnénk felhívni a figyelmet az ezen diktátum következtében idegen uralom alá került magy arság azóta is megoldatlan problémáira. A megígért jogok máig nem kerültek biztosításra. A Kárpátmedence történelmileg magyarok lakta területein élő magyarok nem csak az önrendelkezési jogukat nem tudják megfelelően gyakorolni - még autonómia formájában sem – , hanem egyre inkább kénytelenek szembesülni az intolerancia, az erőszak és a diszkrimináció jelenségeivel. Az a tény, hogy egyes országokban magyar tagjai is vannak a kormányoknak, nem javítja a helyzetet, sokkal inkább eltereli a figyelmet a tényleg es állapotokról. A határon túli magyarok helyzete ezért fokozott figyelmet igényel valamint segítségnyújtást kíván problémák megoldásában annak érdekében, hogy sikerüljön a konfliktusokat elkerülni, valamint a stabilitást fenntartani. 30 évvel ezelőtt, 1 975. augusztus 1.én a Helsinkizáródokumentum aláírásával olyan folyamat vette kezdetét, mely az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok területén áttöréshez vezetett Európában és az aláíró országokat „értékközösségben” (community of values”) kovácsolt a össze. 15 évvel ezelőtt (Koppenhága, 1990) az EBESZ tette meg az első, iránymutató lépéseket a kisebbségvédelem területén. Az elmúlt 15 év fejlődési tendenciái megmutatták, hogy a népek önrendelkezési joga a nemzetközi jog elmaradhatatlan és elengedhete tlen részeként (ius cogens) egyre nagyobb jelentőséggel bír. Ezennel az EBESZ szervezetéhez és tagországaihoz fordulunk annak érdekében, hogy “felelössegközösségként” ( “community of responsibility” ) nézzenek szembe a kihívással, és tegyék meg az első lép éseket a Kárpátmedencében honos magyar nép nemzeti, történelmi és kulturális identitásának helyreállítása és megőrzése érdekében. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya valamint a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezs égokmánya 1. cikkelyében meghatározott a népek önrendelkezési jogának érvényre jutását támogató mechanizmusok világszerte segítenének a konfliktusok megelőzésében. Mi, a jelen levél aláírói a magyar nemzet határon túl élő részének, melyet 85 éve választ e l államhatár az anyaországtól, melynek elválasztó szerepe az Európai Unió kereteiben sem szüntethető meg követeljük: Szabadságot, önrendelkezési jogot és az emberi méltóság követelményeinek megfelelően folytatható létet a demokrácia, a jogállamiság valamin t a népek és nemzetek egyenjogúsága alapján.
