Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-01
16 TALÁNY Kérdéses, hatál yba lépe valaha is az uniós alaptörvény Ma tartják az első népszavazást az ország történetében: a holland polgárok az EU alkotmányos szerződéséről voksolnak. Elutasítás esetén végveszélybe kerülhet a dokumentum hatályba lépése. A legfrissebb közvéleményk utatások ugyanis azt mutatják, hogy a francia „nem” az elutasítók táborát növelte. Ha viszont magas lesz a részvétel, az változást hozhat a szavazás eredményében is. Amennyiben elutasítják az alaptörvényt, nullára csökkenhet annak az esélye, hogy valaha is hatályba lép. Akárcsak Franciaországban, Hollandiában sem az alkotmányban foglaltak körül forog a vita, hanem egyfelől belpolitikai, másfelől általános uniós ügyek körül. Napirenden van a gazdasági bizonytalanság kérdésköre: a nép úgy érzi, hogy munkája n incs biztonságban. Vitás kérdés az uniós költségvetéshez való hozzájárulás ügye. Egy főre jutóan Hollandia az uniós büdzsé legnagyobb nettó befizetője, s ezt sokan nem tartják igazságosnak. Az alkotmány mellett érvelők azt próbálták megértetni a szavazókka l, hogy a szerződés támogatása személyes érdekeiket szolgálja. A kormány azonban túl későn kezdett kampányolni a szavazás kedvező kimeneteléért. A szerződésről a tervek szerint még Portugáliában, Luxemburgban, Lengyelországban, Írországban, Dániában, NagyBritanniában, Csehországban tartanak népszavazást. Közben Franciaországban nem csillapodnak a kedélyek a hét végi fiaskó után. Amint az várható volt, Chirac elnök menesztette népszerűtlen miniszterelnökét; JeanPierre Raffarin utódjául Dominique de Villepi n eddigi belügyminisztert nevezte ki új kormányfővé. Feladatul azt kapta, hogy adjon „friss lendületet” a párizsi kormány politikájának. Villepin kabinetjében a belügyi tárcát az a Nicolas Sarkozy kapta meg, aki szintén a kormányfői tisztség várományosa vo lt, és korábban már vezette a belügyminisztériumot. Fokozódhat a nemzeti önzés, felerősödhetnek az Európaellenes hangok Kovács László szerint nemcsak az alkotmányról szóló újabb népszavazásokra lehet negatív hatása a franciaországi „nem”nek, de a közeli parlamenti választásokra is. Felerősödhetnek az Európaellenes hangok, egyes régebbi tagállamokban fokozódhat a nemzeti önzés, a befelé fordulás. Magyarországot negatívan érinti, hogy nehezebb lesz anyagi támogatást szerezni. Érdekeltek vagyunk a további bővítésben is, hiszen a bebocsátásra váró országok a szomszédságában helyezkednek el. A volt magyar külügyminiszter ugyanakkor nem látja komoly veszélyét annak, hogy az egész becikkelyezési folyamat kudarcba fullad. Kovács Lászlónak meggyőződése, hogy a fr anciaországi hangulatváltozás összefüggésben van az unió tavalyi bővítésével. A csatlakozó országok többségének fejlettsége nem éri el az uniós átlagot. vissza Kiürülő pesti EUképviseletek Világgazdaság 20050601 Szerző : Urkuti György Tovább nehezítheti az EUügyek egyébként is gyenge magyarországi kommunikációját, hogy lassan kiürülnek a budapesti uniós képviseletek. Tegnap távozott posztjáról Thomas Glaser, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének megbízott v ezetője, aki nyugdíjba megy. Feladatait átmenetileg várhatóan Szuly Kinga, a képviselet politikai tanácsadója veszi át – közölte lapunknak Glaser – , ám erről hivatalos értesítés lapzártánkig nem érkezett Brüsszelből. A távozó vezető ennek dacára nem félti a képviseletet, mert – mint fogalmazott – kiváló csapattal dolgozott együtt, akik zökkenőmentesen tovább tudják vinni az ügyeket. A budapesti bizottsági képviselet állandó vezetőjének kiválasztása még mindig csak folyamatban van (noha már közel egy éve m egkezdődött). Információink szerint a nyolcvan jelentkezőből az eddigi rostálás után a szűkített listára már csak öten kerültek fel, de közülük is visszalépett egyikük. Sokan már tudni vélik, hogy a pozíciót egy magas magyar kormányzati posztot betöltő köz gazdász kapja majd, de hivatalos döntés még nincs, sőt információnk szerint még a második interjúkra sem került sor. A döntésbe a magyar kormánynak hivatalosan nincs beleszólása. A hasonló esetekben szokásos kiválasztási procedúrákat ismerők szerint azonba n szeptember előtt nem várható, hogy ténylegesen munkába állhat a leendő új vezető, tekintettel az ilyenkor kötelezően megtartandó képzésre és az uniós intézmények augusztusi szünetére. Hamarosan megürül az Európai Parlament budapesti irodájának vezetői tisztsége is, a jelenlegi megbízott vezető, Lővei Andrea ugyanis anyai örömök elé néz. Itt annyiban jobb a helyzet, hogy már tavaly április 30a óta zajlik a leendő irodavezető kiválasztása, de ő sem foglalhatja el szeptember 1je előtt a posztját, ha az E P betartja az előzetes továbbképzésre vonatkozó szabályokat.
