Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-07
14 Az ellenzék és a határon túli magyarok szervezetei is egyértelművé tették: bár a mostani lépéseket többékevésbé támogatják, nem mondanak le eredeti céljukról, vagyis a kettős állampolgárságról és az ezzel járó, Európára érvényes útlevélről. vissza Svájc csatlakozik a Schengenbirodalomhoz Népszabadság • Szászi Júlia • 2005. június 7. Norvégia és Izland után a nem EUtag Svájc is úgy döntött, hogy nagyobb biztonságot jelent a schengeni egyezmény. Európa éppen készül bezárkózni, vagy legalábbis megtorpanni, s kétségeit franciák, hollandok hangos nem szavazatokkal fejezik ki - eközben az elszigetelődés mintájának tekintett Svájc egyszerre csak nyit. Igaz, a hajszálnyi többséggel megszavazott csatlakozás a schengeni és dublini egyezményhez nem pontosan ugyanolyan, mint amikor EUállam nyit határt. 2007től a határátlépés az EUtagoknak útlevél nélkül történik majd, ám elméletben ez nem iktatja ki a vámellenőr zést, hiszen Svájc nem tagja a vámuniónak. Más kérdés, hogy ilyesmire inkább csak gyanú esetén kell majd számítani. A sokszínű Európában ez sem annyira egyedülálló: van másik EUn kívüli ország is, amely Schengentag - Norvégia és Izland is. A népszavazá si eredmény pikantériája inkább az, hogy az eltérően szavazókat tulajdonképpen nem homlokegyenest ellentétes szándék vezérelte. Bár az alternatíva látszólag a nyitás, avagy a bezárkózás, ám a határok eltörlésére szavazók jó részét is inkább az vonzza, hogy a schengeni, illetve dublini egyezmény révén megóvható az ország nem kívánatos behatolóktól. A két egyezményhez kapcsolódó adatbankok pontos felvilágosítással szolgálnak azokról, akiket nem szabad befogadni. Ez csábító lehetőség - állítják a döntés indíté kait elemzők. Van egyszerűbb magyarázat is: végre felülkerekedett a józan ész, s legyőzte a makacs ellenkezést, mára elavult értékek elszánt védelmét. A gazdaság ujjong. 2004 elején a németektől megkapták a leckét, mit is jelent, ha a schengeni külső hat áron az előírásokat betartva igazi ellenőrzéseket tartanak. Akkor napokon keresztül araszoltak a kamionok, az autósoknak minden türelmükre szükségük volt. Talán a kilométeres sorok is eszükbe jutottak azoknak, akik most az urnákhoz járultak. Svájci viszony latban nem voltak kevesen: a hatvanszázalékos részvétel itt rekordnak mondható. Az is tudatosult, hogy az EU külső határországának helyzete nem kellemes, még a Schengenbirodalom közepén sem. A szavazás ugyanakkor mérföldkőnek mondható az alpesi ország b elpolitikai életében. Tizenhárom év óta most először szenvedett vereséget a Christoph Blocher nevével fémjelzett EU, és az idegenellenes irányzat. A Svájci Néppárt zürichi szervezetének elnöke, aki radikális agitációjával 13 év alatt a konzervatív kispárt ot a negyedik helyről az elsőre hozta fel, eddig megállíthatatlannak tűnt. Apróbb "kisiklásoktól" - például 2001ben az Európai Unióval kötött első bilaterális egyezménycsomag népszavazási elfogadásától eltekintve mindig győzött. Meg tudta győzni a svájcia kat a csatlakozási tárgyalások elutasításáról, és általában mindenről, ami Svájcot kilendítette volna az elszigeteltségből. Politológusok máris vitatkoznak azon, vajon Blocher mostani veresége annak tudhatóe be, hogy korábban túlgyőzte magát, vagyis pár tja sikere miatt immár maga is kormánytag, s mint ilyen kevésbé hitelesen tudja a kormányéval ellentétes nézeteit érvényesíteni. Avagy tényleg eljött a kijózanodás ideje. s a svájciak már nem tekintik mumusnak az EUt. Sok okuk nincs panaszra: az EUval kö tött második bilaterális egyezmény - amelynek része a most megszavazott csatlakozás Schengenhez és Dublinhoz , nem kevés előnyt biztosít a mezőgazdaságtól a környezetvédelmen át az oktatásig. A pénzügypolitikában viszont Bern érvényesítette akaratát: megő rizheti a banktitkot, s nem köteles értesíteni az érintett EUországbeli adóhivatalt állampolgára betétéről. A népszavazás eredményének mind Brüsszel, mind Bern örül. A túlzott önelégültségtől azonban ajánlatos óvakodni: ősszel még nehezebb népszavazás k övetkezik. Akkor arról döntenek a svájciak, hogy a korábbi 15 tagú EUval szerződésben rögzített kölcsönös szabad személyforgalmat kiterjesztike az új tagországokra. A svájci politikában az idén elmarad a nyári szünet, s az ősz forrónak ígérkezik. Bécs, 2005. június
